Hazánk 2 éven belül az egyik legnagyobb akkumulátor-gyártó lesz Európában?

Magyarország készen áll a 2050-re vállalt környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésére és ennek jegyében nagy fejlesztési beruházásokat hajt végre az energiatermelés- és felhasználás hatékonyságának, valamint a megújítható források részarányának növelése terén – mondta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a pozsonyi közép-európai energiakonferencián.

Magyarország készen áll a 2050-re vállalt környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésrére – Fotó: pxfuel.com

A miniszter kiemelte, hogy nagy növekedést ért el az ország a napenergiatermelésben, ami az egyik legnagyobb alternatív energiaforrásnak számít, hiszen állandó szélmozgás nem nagyon áll rendelkezésre, a napsütéses órák száma azonban viszonylag magas.

Magyarország ezért az alternatív energiatermelési kapacitásának jelentős részét napenergiával tervezi kiépíteni.

Az idén már 2,6 GW termelési kapacitással rendelkezik az ország és további 500 MW kapacitás kiépítése van folyamatban. A cél 6 GW termelési kapacitás kiépítése 2030-ra.

A fejlesztés két módon zajlik, 50 MW felett ipari méretekben nagyberuházókkal, valamint háztartási mértetekben, a lakosságnak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal, főként az energiaellátásban, eddig problémás térségekben.

A fejlesztési prioritások között az energiahatékonysági és energiatárolási fejlesztéseket jelölte meg Palkovics László. Valamint fontosnak nevezte a tiszta, teljesen karbonmentes nukleáris energia zöld energiaként való elismerését.

A magyar elektromos energiaellátás hatékonyságának fejlesztésében a nukleáris és a napenergia játssza a legfontosabb szerepet – szögezte le a miniszter.

De fontos szerepe lesz a hidrogénnek, a szintetikus forrásoknak, valamint a szén-dioxid-megkötési technológiáknak, a melléktermékek és nyersanyagok újrahasznosításának is.

A fejlesztés jegyében a kormány elfogadta a nemzeti hidrogénstratégiát. A hidrogén két területen játszhat fontos szerepet. Ezek közül az energiatárolási funkció tűnik fontosabbnak. Az atomerőművek éjszakai termelését és a naperőművek áramtermelését időnként tárolni kell, és mivel Magyarország nem rendelkezik magaslati víztározókkal, más megoldásokat kell találni az áram "raktározására". Ráadásul fel lehet használni hozzá a meglévő földgáz tározási infrastruktúrát. A hidrogén másik lehetséges felhasználási területe az üzemanyag, elsősorban nehézipari területeken, például az acéliparban, vagy a műtrágya gyártásban, de a közlekedésben is – részletezte Palkovics László.

Nagy fejlesztésekre készül Magyarország az akkumulátor technológiai ágazatban is: az akkumulátor a jövő egyik stratégiai termékének számít, hasonlóképpen a félvezető áramkörökhöz.

Tíz éven belül életünk egyetlen területén sem fogjuk már tudni nélkülözni az akkumulátort – mondta Palkovics László.

Egy teljes akkumulátor-ökoszisztémát épül a gazdaságon belül és ha minden jól megy, két éven belül Magyarország lesz a második legnagyobb akkumulátor-gyártó ország Európában Németország után mintegy 300 GW termelési kapacitással – mondta a miniszter.

A magyar elektromos energiaellátás hatékonyságának fejlesztésében a napenergia játssza az egyik szerepet – pxfuel.com

A jövő évtől a 25 ezernél nagyobb lakosságszámú városokban zéró-emissziós buszok lesznek forgalomba állítva. Jelentős támogatásban részesülnek az elektromos autók és bővül az elektromos töltőállomás-hálózat is, valamint támogatásban részesülnek az elektromos biciklik is. A közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a vasúti szállítás szerepének növelése, mind a személy-, mind a teherforgalomban. Ez magában foglalja mind a pályahálózat, mind a konténer terminálok, mind a gördülőállomány fejlesztését.

Palkovics László kiemelte a mesterséges intelligencia használatának jelentőségét is az energiafelhasználási hatékonyság javításában, például az energiaelosztó rendszer terhelésének előrejelzésében és szabályozásában, valamint a különböző szállítási módok használatára tett javaslatokban.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország továbbra is ellen fog állni az európai emissziós kereskedelmi rendszer kiterjesztésének a lakosságot közvetlenül érintő területekre, elsősorban a lakások fűtésére és személygépkocsik használatára.