Nemcsak a többletvizet is adja a természet, a megtartására is ad eszközöket, de fel kell ismernünk, hogyan kell (együtt) élni velük.

Kétségtelen, hogy a természetes ellenséggel nem rendelkező eurázsiai hód újbóli térhódítása problémákat okozhat. a 20. század elejére sikeresen kiirtották az őshonos állományt, a század végén kezdték újra betelepíteni, így a vadászatuk engedélyezése megoldást jelenthet. Mára a Duna és a Tisza minden kilométerére jut egy hódcsalád, az árvizek pedig segítik megtelepedésüket holtágakban is. A kutatók becslése alapján 8500-10 000 hód él az országban.

A visszatelepítés óta eltelt, szaporodásban gazdag évtizedek alatt semmilyen gyakorlati lépés nem történt a hódok okozta problémák gyakorlati kezelésében, az életmódjuk pozitív hatásait pedig még mindig kevesen látják.

Rövidtávon a károkozásuk a látványos

Akadályozzák a csatornahálózat tervszerű működtetését. Zalában többször okoztak áramkimaradást a vezetékekre dőlő fák, a hibák elhárítása nehéz munkát okoz az áramszolgáltató munkatársainak.

Bajorországban régóta foglalkoznak a problémával, szakembereik egyike, Gerhard Schwab hódmenedzser, vadász szerint az általános vadászattal egyetlen hódproblémát sem oldunk meg. A korlátozott vadászati idényben ott vadásznának rá, ahol könnyen hozzáférnek, és nem ott, ahol a károkat okozza, és a gyérítésre szükség lenne.

Növényevő, fogait farágással koptatja

Növényevő, fogait farágással koptatja – fotó: Pixabay

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén 2004-2005-ben telepítettek vissza hódokat. 2021-es állásfoglalásuk szerint már akkor jelezték, hogy gondokat fog okozni a jól szaporodó állat. 2015 óta minden évben kérvényezik az állományszabályozás engedélyezését.

Ahol van hód, onnan nem igazán lehet lehet eltüntetni, hiszen az élőhely minden hódnak ugyanúgy megfelel, emiatt csak gyérített állománnyal lehet kevesebb egyed adott területen.

Hosszútávú vízgazdálkodás hóddal

A hód növényevő, jellemzően vízi növényeket fogyaszt, ezek pedig elég puhák, így folyamatosan nővő fogait koptatni kénytelen fával, fakéregrágással. Bár nem félős, hiszen természetes ellensége errefelé már nincs, főleg éjszaka aktív, és szereti, ha kotorékjának a bejárata észrevétlen. Emiatt épít olyan objektumokat, amik a vízszintet a kotorék szája fölé emelik. Ezekben a duzzasztványokban aztán megtelepednek növények, hínárok, melyek folyamatos táplálékellátást biztosítanak.

Természetesen ez a kézműves vízi élőhely más fajoknak is kedvez, egyedi ökoszisztémákat hoznak létre, nagyon sok vízi és vízközeli életmódot folytató, rendre védett állatfajnak biztosítanak megtelepedési és megélhetési lehetőséget, például a Magyarországra visszatérő darunak. Nem lebecsülendő a tavacskák léghőmérsékletet mérséklő, a nagyobb környezet vízvisszatartását javító, talajvízszintet növelő hatása. Ezt a vízközeli kaszálók zöldtömegmérésével könnyedén lehet vizsgálni.

Juhász Erika hódkutató beszámolt olyan gazdálkodóról, aki először kifogásolta a hód által elárasztott területét, aztán egy aszályos évben a kaszálója éppen a jobb vízháztartás miatt tudott nagyobb hozamot produkálni.

A hód általi duzzasztás a vízmegtartást szolgálja

A hód általi duzzasztás a vízmegtartást szolgálja – fotó: Pixabay

Ezen a ponton a hód önzősége és társadalmi igények is találkozhatnak. „Az elmúlt évszázadokban az ember mindig le akarta csapolni a vizeket, és gyorsan levezetni az árhullámokat, de a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb lett a vízmegtartás, a hód általi duzzasztás pedig pont ezt szolgálja. Téves elképzelés, hogy ezt csak mesterséges betonelemekkel lehet megoldani" – mondta Juhász.

A hód az jó, csak karban kell tartani

Nem vagyunk olyan klimatikus helyzetben, hogy a hódok jótékony tevékenységét figyelmen kívül hagyjuk. Egy vízmegtartásra, biodiverzitásra, társadalmi érdekekre épülő támogatási rendszer sok problémát megoldana, hiszen a gazdák is érdekeltek lehetnek abban, hogy hód legyen a területükön.

Az uniós közös agrárpolitika vizes élőhely támogatása, vagy a Stratégiai Tervben szereplő "Agroökológiai nem termelő beruházások" segíthet ebben. Nyugat-európai mintára hódmenedzsment-rendszert is ki lehetne alakítani, azonban ehhez hiányzik az a tudás, ami az intenzív termelési rendszerek elterjedése, és a hódnélküli 150 év alatt elveszett.

Haraszthy László ökológus a hódtelepítésben is részt vett, a 2019-es hódkonferencián az állományszabályozásról is beszélt. Akkor azt javasolta, hogy függesszék fel a hód védett státuszát, azonban az egyedszámot előtte, és utána is monitorozzák, így lehetne mérni a hatást.



Felhasznált források: Telex, Greenfo.hu, qubit, KÖTI, 24.hu