A gazda földje NEM SZEMÉTLERAKÓ

A hulladékelhelyezés elleni küzdelem a mindennapjaink részévé vált. Igazi kihívás ez, hiszen egyre csak nő azon területek nagysága, ahol kéretlenül rakják le a szemetet azon embertársaink, akik jogszerűtlen módon kívánnak megszabadulni a szeméttől. Nem ismernek lehetetlent, nem tisztelnek semmit: ugyanúgy lerakják a hulladékot az utak mentén, a szántóföldeken, az erdőszéleken, az erdőkben, köz- és magánterületeken, otthagyva ökológiai lábnyomukat.

Az illegális hulladéklerakásnak számos kedvezőtlen következménye lehet – fotó: pixabay.com

Felelősek vagyunk a jövő nemzedékeiért

Az illegális hulladéklerakás már sokkal többről szól, mint az emberi hanyagság, felelőtlenség, nemtörődömség, vagy a jogszabályok semmibe vétele. Olyan kockázatokat rejt magában, amelyeknek óriási tétje van: a jövő nemzedék életét és sorsát pecsételheti meg. A jelenlegi környezetkárosítás hatásai évtizedekre befolyásolhatják szűkebb és tágabb környezetünk állapotát. Ez már nem esztétikai probléma, nem kisfokú környezetszennyezés, mert globálisan is nagy a tét.

Az olyan sokszor emlegetett fenntartható fejlődés ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha képesek vagyunk a jelen szükségleteit kielégíteni anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékeinek esélyeit. Természeti erőforrásainkat gondosan kell használni és meg kell óvni minden olyan tényezőtől, ami károsíthatná. Ilyen a hulladékok illegális lerakásának a megakadályozása is.

A hulladékokkal kapcsolatos teendőket jogszabályok rögzítik

A hulladékokkal kapcsolatos teendők - azok összegyűjtése, szállítása, tárolása, a velük való gazdálkodás - csak jogszerűen, szabályozott keretek között történhet. Nos, pontosan ez a  jogszerűség szenved csorbát akkor, amikor valaki olyan helyen szabadul meg a háztartásában keletkezett szeméttől, ahol nem lenne szabad.

Sajnos a példa ragadós - egy útmenti kis szemétkupacból 1-2 hét alatt szeméthalom lesz - egyre többen hordják oda mások is a szemetet, azt gondolván, hogy nekik is szabad.

Ez a látvány fogadta az egyik gazdát nemrég:

Kidobott hulladék a szántóföldön – fotó: Lelik Zsombor

Ennek számtalan veszélye van rövid távon is: a veszélyes hulladék károsítja a talajt, szennyezi a vízbázist, a szerves anyagok bomlása átható szagokkal jár, nő a fertőzésveszély.

A jelenlegi magyar jogi szabályozás szerint:

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 5., 11. és 19. pontja szerint a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata a környezet-egészségügyi feladatok körében a köztisztaságról, a települési környezet tisztaságáról való gondoskodás; a helyi környezet- és természetvédelem biztosítása; a hulladékgazdálkodás - azaz a jogellenesen elhelyezett hulladék okozta probléma a települési önkormányzatoknál jelenik meg legelőször.
• A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében környezetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi környezetvédelmi hatóság jár el. Ez tehát a főszabály, a területi környezetvédelmi hatóság pedig a megyei kormányhivatal járási hivatala. Ugyanakkor a Korm. rendelet a környezetvédelmi hatóságok között sorolja fel a jegyzőt is és a 11. § (4) bekezdésében kimondja: a települési önkormányzat jegyzője jár el.
• A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 62. §-a alapján hulladékgazdálkodási tevékenységet – a hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését, a hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetését – hatósági engedély és nyilvántartásba vétel nélkül nem lehet folytatni. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet pedig a helyi önkormányzatok megbízásából csak olyan gazdasági szereplő végezhet közszolgáltatási szerződés keretében, amely az erre vonatkozó minősítési engedéllyel is rendelkezik.  Amikor tehát valaki illegálisan, azaz jogellenesen hulladékot helyez el valamely köz- vagy magánterületen, azzal hulladékgazdálkodási tevékenységet végez engedély nélkül.
• A hulladék akkor minősül veszélyes hulladéknak, ha az a hulladékjegyzékben [72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] veszélyes hulladékként szerepel és a Ht. 1. melléklete szerinti veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkezik. Ilyen a robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, toxikus, rákkeltő, maró, fertőző, reprodukciót (szaporodást) károsító, mutagén, akut mérgező gázokat fejlesztő, érzékenységet okozó, környezetre veszélyes (ökotoxikus), továbbá képes olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik. Az ilyen veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
• A hulladékkal végzett tevékenység tehát akkor minősül – más feltételek teljesülése mellett – bűncselekménynek, ha elkövetési tárgya az a hulladék, amely alkalmas az említettek veszélyeztetésére.
• Ha valaki a hulladékot nem az arra rendszeresített gyűjtőhelyen helyezi el, hanem bárhol máshol – legyen az közterület, magánterület, erdő, mező, egyéb természeti terület –, a hulladékelhelyezéssel megvalósul a bűncselekmény, feltéve természetesen, ha a hulladék a fent említett módon veszélyes vagy veszélyeztetésre alkalmas.
• Köztisztasági szabálysértésről akkor van szó, ha a hulladék nem veszélyes vagy nem veszélyeztetésre alkalmas, viszont jellegét tekintve települési hulladéknak minősül;a települési hulladékot közterületen rakják le, helyezik el engedély nélkül, vagy a települési hulladékot nem a kijelölt lerakóhelyen rakják le, helyezik el.

A szennyező fizet!

A hulladék kezeléséért és a hulladékgazdálkodás költségeinek a megfizetéséért a „szennyező fizet" elve alapján a hulladékot termelő, a hulladék birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója a felelős.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha sikerül azonosítani, hogy a lerakott hulladék kihez tartozhat, akkor őt lehet felelősségre vonni (mint hulladéktulajdonost), viszont ha nem, akkor azonban a használójára (általában tulajdonosára vagy bérlőjére) hárul a felelősség, hiszen ő vált a hulladék birtokosává, amikor bedobták a kertjébe a hulladékot.

A közterületen elhagyott hulladékért a felelősségi logika hasonló -  ha nem találják az eredeti tulajdonost vagy birtokost, akkor a települési önkormányzat köteles az elszállításról gondoskodni.

Ha illegálisan lerakott szemetet látunk, jelentsük be! – fotó: Lelik Zsombor

Hol és hogyan jelenthető be az illegálisan elhelyezett hulladék?

Ha a környezetet szennyező, illegálisan elhelyezett hulladékot látunk, akkor azt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett rendszerben be lehet jelenteni. A HulladékRadar alkalmazás használata alkalmas arra, hogy akár fotóval is bejelentsük a tapasztaltakat: a hullladék mennyiségét, fajtáját, megközelíthetőségét. Ezzel a területileg illetékes hatóság munkáját segíthetjük, mivel tudomást szereznek az illegális hulladéklerakásokról és intézkedni tudnak annak felszámolásáról a környezet minél előbbi megtisztítása érdekében.

Szintén lehetőség az illegális szemétlerakó bejelentésére a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány  Hulladékvadász alkalmazása, ami jól példázza a civilek és a hatóságok együttműködésének hatékonyságát. A tavaly megújított applikációnak hétezer felhasználója van, és a bejelentések után elvégzett munkának pedig kézzelfogható eredménye. Jelenleg 5000 olyan esetet tartanak számon, amikor az általuk fellelt hulladéklerakót felszámolták.

A hulladékelhelyezés elleni küzdelem a mindennapjaink részévé vált - környezetünk védelme mindanyiunk felelőssége.