Az Európai Unió országai ma már tudatosan törekednek arra, hogy féken tudják tartani a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Hazánk tevékenységét a globális skálán szinte alig lehet kimutatni, mégis nagyon sokat teszünk azért, hogy a kontinens elérje a klímasemlegességet - írta meg az Infostart. A lap Zay Balázzsal, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgetett. Kiderült, hogy a tavalyi évben a világ kibocsátásának hét százalékáért az Európai Unió volt felelős.

Hol vagyunk mi?

Az említett hét százalékból Magyarország alig 0,12 százalékot "tesz hozzá" a kibocsátásért. A szakértő elmondta, hogy amikor az olajválság kitört, a keresetek számottevően többet értek, mint a világ többi részén, akkor bőven megérte globalizálódni. Ekkor sok gyártókapacitást fejlődő országokba helyezték át, mint például Kínába. Ez persze jelentősen csökkentette az itteni kibocsátást, de nem oldotta meg a helyzetet.

Azóta számos energiahatékonysági intézkedést hoztak:

„A magas energiaköltségek ellen a leghatásosabb védekezés, ha nem fogyasztjuk el"

- tette hozzá a szakértő.

Ki vagy mi a felelős ezért?

A legtöbben a szén-dioxidot tartják a felelősnek a jelenlegi helyzetért, a klímaváltozásért és a felmelegedésért, de vannak azért ennél jóval veszélyesebb anyagok is a világon. A jelenlegi szélsőséges időjárási helyzetért főleg a metánkibocsátást a felelős, ami tízszer olyan erős üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

A metán egyetlen "előnye", hogy sokkal gyorsabban lebomlik, addig viszont sokkal erősebb a pillanatnyi hatása a levegőben. Ennél még szennyezőbbe a kén-hexafluorid, ami az elektronikai termékek gyártásával szökik a levegőbe. Ilyen a hűtő- és klímaberendezések, vagy éppen a hőszivattyúknál alkalmazott technológia.

Időzített bomba

A metánt gyakran hívják időzített bombának, hiszen az olvadó szibériai tundra bőven tartalmaz ilyen vegyületet. Ennek felszabadulása hatalmas változásokat indítana be az bolygón.

Ami viszont Magyarországot illeti, a klímatervének múlt évi felülvizsgálata során tovább növelte a vállalásait, ezáltal az évtized végére a bruttó kibocsátása felét, 2050-re pedig az egészét megszünteti. Ez azt jelenti, hogy klímasemleges országgá válnánk.


Ennek ellenére persze több zöldszervezet kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, hiszen mindez lehetne sokkal több, mint például Németország esetében. A szakértő hozzátette:

"Németország valóban magasabb célkitűzést tett, azóta viszont már bejelentették, hogy nem képesek ezt teljesíteni."

Hiába voltak tehát nagy ígéretek, ha azokat nem sikerül betartani.

"A nemzeti klímaterv felülvizsgálata során a kormány több modellt is bemutatott, mint kiderült: a gyorsabb haladás nagyságrendekkel nagyobb költséggel járna, és ezt a plusz forrást inkább az alkalmazkodásra kellene költeni; a megváltozott időjárási viszonyok arra engednek következtetni, hogy egyre gyakrabban készülhetünk – a tavalyelőttihez hasonló – aszályos évekre, ezért a megfelelő öntözési rendszerek kidolgozása sokkal fontosabb a kibocsátás mielőbbi csökkentésénél"

– zárta gondolatait Zay Balázs.

Kik a legnagyobb kibocsátók?

A legnagyobb kibocsátók közül az Egyesült Államok 2050-re, míg Kína és India 2060-ra vállalta a klímasemlegességet. Hogy ez megvalósul-e vagy sem, az majd csak a jövőben derül ki.