A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és az állománypótlásra szánt halak nyomon követhetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak népesítésének kezdetét is jelenti, a haltermelők által megtermelt hal egy részét ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe.

Az országszerte zajló haltelepítések fokozottabb kontrollt követelnek meg az állami halőrök részéről is, ezért a tavaszi haltelepítések időszakában az állami halőrök országszerte vizsgálták az előírások betartását. Idén az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg inváziós ezüstkárász telepítését a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken, és további hat esetben eljárást indítottak a feltárt szabálysértések miatt.

Az ellenőrzések eredményessége

A természetes ökoszisztéma és az őshonos halállomány megóvása, valamint fenntartható hasznosítása érdekében feltétlen szükséges és elvárható a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhetőség. Ennek érdekében 2021-től minden halgazdálkodási vízterületre tervezett haltelepítést kötelező a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai rendszeren, azaz a Nébih Halgazdálkodási Szakrendszerén keresztül bejelenteni.

A halgazdálkodási jog mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken az államot illeti meg. A 2023. évi adatok szerint hazánkban összesen 2416 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület van, ebből 2050 vízterületen – haszonbérleti szerződés alapján – halgazdálkodásra jogosult gazdálkodik.

Tisza-tó

Hazánkban összesen 2416 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület van – fotó: Shutterstock

A területileg illetékes halgazdálkodási hatóságok adatai alapján 1572 vízterületen keletkezett halgazdálkodási terv szerinti telepítési kötelezettség, és mindössze 1028 vízterületről érkezett összesített telepítési jelentés, amelyből 922 vízterületről eseti telepítési jelentés is érkezett. További 305 vízterület esetében nullás összesített jelentés érkezett. Azonban azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek telepítési adatai nem jelennek meg a statisztikában, melyeken jelenleg is folyik halgazdálkodási tevékenység, de nincs halgazdálkodási tervük, s haltelepítési bejelentést sem tesznek, és akkor még nem szóltunk a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken jogszerűtlenül folyó halgazdálkodási tevékenységről.

A Nébih az elmúlt három évben kampányszerűen ellenőrizte a halgazdálkodási vízterületeken folyó halgazdálkodási tevékenységet, a telepítések bejelentési kötelezettségének teljesítését, valamint azt, hogy a halgazdálkodásra jogosultak időben eleget tesznek-e bejelentési kötelezettségüknek, továbbá teljesítették-e a halgazdálkodási tervben vállaltakat.


Az ellenőrzések során 2023-ban 46 figyelmeztetés és 13 bírság, 2024-ben pedig – eddig – 27 figyelmeztetés és 9 bírság született.

Az ellenőrzéseek eredményességét igazolja, hogy a 2022., 2023. és 2024. első negyedévében bejelentett I-III. nyaras korosztályú pontytelepítéseket összehasonlítva nőtt a bejelentési hajlandóság. Emellett a jogszabályban meghatározott háromnapos előzetes bejelentési kötelezettség túllépése szignifikánsan csökkent. Tehát a halgazdálkodásra jogosultak többsége jogszerűen gazdálkodik.

Azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a háromnapos előzetes bejelentési kötelezettség túllépésének aránya még a ponty esetén is viszonylag magas, kb. 30 százalék. A telepítéseket a helyszínen is ellenőrizik. Az idei évben június 1-jéig 2282 telepítést jelentettek be, az ÁHSZ pedig 34 ellenőrzést tartott. A helyszíni ellenőrzések során a minőség mellett mennyiség szempontjából is vizsgálják a telepítésre szánt állományt.

A legutóbbi ellenőrzés alkalmával, amelynek során az élő Tiszát kívánta telepíteni egy halgazdálkodásra jogosult, a számlától eltérően az autón húsz százalékkal kevesebb hal volt. A számlán 48 mázsa szerepelt, de a jármű rakománya csak 39 mázsát nyomott, mely különbözet 1,3 millió forint eltérést jelentett.

Az ellenőrzések eredményességét azonban számos tényező nehezíti. Például a halgazdálkodásra jogosultak több mint egyharmada nem a jogszabálynak megfelelően jelenti be a telepítési szándékát, sokszor nem a bejelentett időintervallumban és nem a megadott helyszínen történik a telepítés, aminek következtében az ellenőrzéseknek legalább a fele meghiúsul.

Jogszabálysértések

Gyakori jogszabálysértés a halgazdálkodási jogosultság és a jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés, az idegenhonos vagy inváziós halfajok telepítése, valamint a halszállítmányokat kísérő víziállat-egészségőri igazolás hiánya.

Hazánkban egyre nagyobb veszélyt jelent az idegenhonos és inváziós halfajok elszaporodása. Ilyenek a törpeharcsa, a fekete törpeharcsa, a fehér busa, a pettyes busa, az ezüstkárász, az amurgéb, a razbóra és a naphal. Az inváziós halfajok gyors szaporodásuk révén veszélyeztetik a biodiverzitást, és az őshonos fajokat kiszorítva gyakran az élőhelyek elszegényedését okozzák.

Ezek közül is kiemelt figyelmet érdemel az ezüstkárász, amely erős konkurense az őshonos pontyféléinknek. Különleges ivartalan szaporodási formáját ginogenezisnek nevezzük, mely során képes akár egyetlen egyed is kolonizálni egy új vagy megüresedett életteret. Megfelelő populációnagyságot elérve ivaros szaporodásra vált, és hibridizálódni tud például a széles kárásszal, mely veszélyeztetett őshonos halfajunk eltűnése jelenleg is kiemelt ökológiai probléma.

Az elmúlt három évben 14 esetben szabott ki bírságot az ÁHSZ idegenhonos halfaj telepítése vagy telepítésének szándéka miatt, idén tavasszal két alkalommal akadályozták meg az inváziós ezüstkárász telepítését, négy esetben pedig utólag jutott tudomásukra az inváziós halfaj telepítésének ténye. További két ügyben jelenleg is eljárás folyik az inváziós ezüstkárász telepítésének szándéka miatt.

Az idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélküli telepítésének jogkövetkezményeként ötszázezer forinttól ötmillió forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szab ki a hatóság!

Az ÁHSZ a horgászboltokban forgalmazott csalihalak származását is ellenőrzi, ugyanis általában ezek valamilyen halgazdálkodási vízterületről, horgászfogásból származnak és kerülnek a horgászboltok kínálatába. Eltarthatóságuk miatt jellemzően ezüstkárászok, melyeket aztán a horgászok felhasználnak és akár szabadon is engednek a halgazdálkodási vízterületekben, ezáltal elősegítve az inváziós halfajok természetes vizekbe való kijutását.

Az ÁHSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján elmondható az is, hogy a legtöbb forgalmazó nem a jó gazda gondosságának elvét szem előtt tartva kezeli csalihalait, valamint nem rendelkezik a forgalmazott csalihalak eredetét igazoló számlával és a szükséges víziállat-egészségőri igazolással.

A hatóság a hatályos jogszabályok betartatása mellett a természet és az őshonos halállomány védelmét is prioritásként kezeli.

Forrás: pecaverzum.hu