Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte – figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése - írja a wwf.hu
Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja – fotó: pixabay.com
A klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése veszélyezteti a jelenlegi és a jövő generációk jólétét
A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva.
Az idei kiadás elemzése szerint 1970 és 2018 között a megfigyelt 5 230 gerinces faj 31 821 populációjában világszerte átlagosan 69%-os csökkenés észlelhető.
A jelentés egyúttal figyelmezteti a kormányokat, a vállalatokat és a világ lakosságát, hogy sürgős, rendszerszintű változásokra van szükség a biológiai sokféleség pusztulásának megakadályozása érdekében. Mint írták: az ember okozta klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése veszélyezteti a jelenlegi és a jövő generációk jólétét is. Mivel a jövőnk jelentős mértékben függ a biodiverzitástól és a stabil éghajlattól, kulcsfontosságú, hogy mindenki megértse a természet pusztulása és a klímaváltozás közötti kapcsolatot.
Jövőnk jelentős mértékben függ a biodiverzitástól és a stabil éghajlattól – fotó: pixabay.com
Helyre kell állítani az élőhelyeket és a természeti rendszereket
„Miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben. Az erdők és gyepek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, a vizesélőhelyek tárolják és a talajba szivárogtatják a felszíni vizeket, a mezővédő erdősávok megakadályozzák a talaj lemosódását. Az aszály, az árvizek, a szélviharok, a talajerózió ellen természetre alapozott megoldásokat is használhatnánk, csak hozzászoktunk, hogy kizárólag műszaki, mérnöki megoldásokban gondolkodjunk" – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Európában is jó pár olyan faj van, amelyeknek az állományaik az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkentek. Magyarországon olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint a magyar szöcskeegér, az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, vagy a délvidéki földikutya, és ez csak néhány a sok közül.
„A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek" – hangsúlyozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője
A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent.
Az Amazonas vidékén az elmúlt fél évszázadban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az erdőirtások miatt – fotó: pixabay.com
Óriási veszélyben vannak az Amazonas esőerdői
Az Amazonas vidékén az elmúlt fél évszázadban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az erdőirtások miatt. Szakértők szerint az Amazonas esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem lehet segíteni a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak a csökkentésében.
Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot
– emelte ki Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója.
Ahhoz, hogy a világ elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait a tudósok véleménye szerint a globális hőmérséklet emelkedést 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni.
A természet megóvása létfontosságú, hiszen a természeti rendszerek – például az esőerdők – azok, amelyek nagy mennyiségű üvegházhatású gáz tárolására alkalmasak. Ennek ellenére évente tízmillió hektár erdő tűnik el
– áll a jelentésben.
Léteznek pozitív példák is
A jelentés pozitív példákat is kiemelt: 1999 és 2015 között köszönhetően a célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek 500 százalékkal nőtt a ciprusi álcserepes teknősök fészkeinek száma, Nagy-Britanniában a kihalt darvakat sikerült visszatelepíteni, napjainkban már több mint 200 példány él belőlük, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta 604-re nőtt a hegyi gorillák száma 480-ról.
A világ vezetői 2022 decemberében vesznek részt a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján, amely kiváló alkalom lesz arra, hogy az emberek helyesen cselekedjenek a bolygó érdekében.
„A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A fokozódó természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását" – mondta Marco Lambertini, a nemzetközi WWF főigazgatója.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hőtűrő tehenek tenyésztésével növelhető az élelmiszer-ellátás biztonsága")
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
