A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelten foglalkozik a Balaton élővilágának megóvásával. A feladat ellátására május elsejétől kinevezett miniszteri biztos Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel – tette hozzá.

Nagy István a miniszteri biztos további fontos feladati közt említette, a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítását, a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározását, valamint a balatoni halak népszerűsítését.

Horgász a naplementében a Balatonon.

A horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető – fotó: Pixabay

Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etető-anyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban – idézte fel.

Ismertette: a kutatás részeként a horgászszokásokat vizsgáló kérdőíveket 2079-en töltötték ki. Az ezek alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.

Szári Zsolt rámutatott: ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető – emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.

Hangsúlyozta, változhatnak a trendek a Balatonnál, tovább nőhet a horgászok száma, a haltelepítések mennyisége, vagy népszerűsödhet a „fogd ki és dobd vissza” horgászat, ami miatt célszerű háromévenként megismételni a kutatást. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.