Kit szolgál az EU Zöld Megállapodása, a termelőket vagy a közvéleményt?

Küszöbön az Európai Zöld Megállapodás

A Mezőgazdaság 4.0 hozzájárulása a European Green Deal agrár céljainak teljesüléséhez konferenciát az Európai Ifjúsági Központban rendezték. Az előadók bemutatták az EGD releváns célrendszerét és a már meghozott EU és tagállami intézkedéseket. A délelőtt folyamán bemutatásra került az EGD és a kapcsolódó programok, majd az agrárágazat hazai képviselői is előadást tartottak, köztük Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató helyettese és Dr. Doris Marquardt az Európai Bizottság DG AGRI programfelelőse.

"A hazai felszólalók számos erőteljes kritikai észrevételt is megfogalmaztak a növekvő elvárások és zöld-célok következményeivel szemben, a direktíva láthatóan még javában őrlődik az iparág szereplőinek szántóföldjei és a fenntarthatósági stratégiaalkotók íróasztala között."

Ami valószínűleg épp így van jól, hiszen hogy másképp születhetnének meg a szükséges kompromisszumok és megoldások, ha nem a néhol szenvedélyes, intenzív viták és diskurzusok során?

De mi is az EGD?

Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal - EGD) a fenntartható európai gazdaság megteremtésének programja, és egy konkrétumokkal rendelkező cselekvési tervet is tartalmaz. A cél a 2050-re klímasemlegessé váló Európai Unió, ami a tagállamok szintjén jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. Az EGD fontos részét képezi a környezetbarát technológiák támogatása, ami a fenntartható agrárgazdálkodáson és a termelőtől a fogyasztóig történő egészséges élelmiszerellátás biztosításán keresztül járulhat hozzá a környezeti terhelés csökkentéséhez méltányos gazdasági megtérülés mellett.

Mezőgazdaság 4.0

Az agrárágazattal szemben az EGD-ben rögzített elvárásokra válaszoló megoldásokat a Mezőgazdaság 4.0-tól várhatjuk, egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása révén, másrészt a technológiai eszközök minél szélesebb körű használatával. A Mezőgazdaság 4.0 fundamentumát adó bigdata adatai lehetőséget biztosítanak az erőforrások, a piac és a környezeti terheléssel kapcsolatos elvárások összehangolásával történő gazdasági megtérülés maximalizálására. Az adatok összegyűjtése, elemzése, és a mesterséges intelligencia alkalmazása az eddigieknél hatásosabban támogatja a felsővezetői döntéseket és az EGD céljaival összhangban zajló farm-menedzsmentet, a vezetői információs rendszerek, és a mesterséges intelligenciára alapozott döntéstámogató rendszerek segítségével.

Megújuló vidék

Köszöntőjében Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a megújuló vidékről és a  megújuló agráriumról beszélt, ami a következő tíz év szakpolitikai programját is adja, a 2021-2030 közötti időszakra vonatkoztatva. Négy stratégiai fontosságúnak ítélt pillért azonosított ahhoz, hogy a mezőgazdasági tevékenység jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen. A legfontosabb fenntarthatósági kritériumok között az alábbiakat említette:

• jövedelmező és társadalmilag elismert legyen
• vonzó vidéki környezetben valósuljon meg
• modern technológia kerüljön alkalmazásra
• minőségi élelmiszert eredményezzen
• a természeti erőforrások megóvása mellett történjen

Ehhez persze anyagi források is kellenek. A tavalyi évvel zárult 2014-2020 közötti időszakban felhasznált vidékfejlesztési források 1500 milliárd forintot tettek ki, a jelenlegi keret a 2021-22-es esztendőkre pedig ugyanekkora összeg, a bővülés tehát jelentős.

A helyettes államtitkár szerint olyan erős uniós keretrendszerben kel dolgozni, ami zöldebb mint az eddigiek, ugyanakkor

"a Zöld Megállapodás még nem joganyag, jogi kötőereje nincs, de fontos iránytű, arra nézve, hogy merre kell haladni. Elmondta, hogy a területalapú támogatások a jövőben zöldebbek lesznek, vagyis a támogatottaknak több kritériumnak kell majd megfelelni."

Az EGD agrár-céljai és az uniós jogalkotás

Dr. Doris Marquardt az Európai Bizottság DG AGRI Unit B2 programfelelőse beszélt a Zöld megállapodás agrárágazatot érintő céljairól, illetve azokról a politikai eszközökről, melyek segíthetik ezt a hozzájárulást. Elmondta, hogy a digitalizáció és az innováció alapvető eszközei az EGD stratégiájának, a gazdálkodók 2030 után már ezek implementálásával kell hogy dolgozzanak. A legtöbbet emlegetett elvárások a sorban az alábbiak:

• 50 százalékkal csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát és a használatukból eredő kockázatokat, és ugyancsak 50 százalékkal csökkenteni kell a fokozottan veszélyes növényvédő szerek használatát
• 50 százalékkal csökkenteni kell a talaj tápanyagveszteségét a termőképesség fenntartása mellett
• 20 százalékkal csökkenteni kell a műtrágya-felhasználást
• az EU földterületének 25 százalékát biogazdákodásra kell átállítani

"A változatos természeti környezet visszaállításához mindazonáltal nem hagyatkozhatunk csupán a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás eszközeire, ahhoz strukturális változatosságra is szükség lesz" – mondta el Dr. Doris Marquardt.

Hozzátette: "Bár a digitális technológiák hatékonysága alapvetően az adatokon és az adat-technológiákon múlik, nem feltétlenül kell drága digitális technológia ahhoz, ha az adatvagyonunkkal gazdálkodni szeretnénk. Érdemes odafigyelni arra is, hogy a szenzorok által rögzített, precízebb adatok piaci értéke is magasabb, és a mezőgazdasági termelés nem csak a saját földünkön, de a máshol rögzített referenciaadatokból is profitálhat, vica-versa."

Dr. Marquardt beszélt arról is, hogy a kibocsátáscsökkentés legbiztosabb útja szintén a precíziós gazdálkodás, bár az új technológiák potenciálját nem könnyű azonnal felmérni. A digitális technológiában rejlő potenciál minél jobb kiaknázásához az alábbiakat tartotta fontosnak kiemelni:

• szélessávú kapacitás-bővítés
• digitális készségek elsajátításának támogatása
• információ-, és tapasztalatcsere a részvevők között
• tanácsadó szolgáltatások igénybevétele
• befektetések megkönnyítése
• célzott kutatás-fejlesztés ösztönzése
• kis és nagy gazdaságok közötti digitális szakadék kialakulásának elkerülése
• adathozzáférés, adatmegosztás

Közös agrárpolitika

A közös agrárpolitika (KAP) eszközei között megemlítette a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat, a FaST-ot, az EIP AGRI-t és az AECM-et. A politikai eszközökre áttérve felhívta a figyelmet a Horizon Europe Candidate Partnership Agriculture of Data programra, megemlítve, hogy az túlmutat az EU határain és minden érintettnek érdemes nyomon követni. Szóba került a Közös európai agrár adattér (Common European Agriculture Data Space) illetve a TEF - tesztelési és kísérleti alkalmazás (Testing and Experimantal Facilities), ami a Digitális Európa programon belüli kísérleti gazdaságok, mezők kialakítását jelenti, ahol mesterséges intelligencia (MI) alapú gazdálkodással dolgoznak majd. Az itt megszerzett tapasztalatokat szeretnék a későbbiekben felhasználni a vitális tudásanyag elterjesztésére.

"Dr. Marquardt kiemelte, hogy szerencsére Magyarországon belül már átfogó megközelítés tapasztalható a digitalizáció tekintetében."

Kétségek, kérdések, kérések

Nagyjából eddig tartott a kis túlzással hurráoptimistának nevezhető szekció, ami a jelen adottságairól inkább a horizonton felragyogó jövő nagyszerű vívmányaira és eredményeire vetette a tekintetét. A változást ebben Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgatója hozta el, aki Az agrártermelés kihívásai az EGD célokkal kapcsolatban című előadásában vázolta fel a kétségeit. Papp azzal indított, hogy elmesélte, már 20 éve foglalkozik az európai agrárpolitikával, még a csatlakozás előtt kezdte, mi több, a diplomáját is ebből írta és több mint 20 esztendeje jár gazdafórumokra, ahol a közös agrárpolitikát igyekszik közelebb vinni az emberekhez.

"Nagy rajongója vagyok a közös agrárpolitikának, lehetséges, hogy én vagyok az egyik legnagyobb rajongója. Ez a világtörténelem egyik legsikeresebb kezdeményezése!" - mondta el Papp Gergely.

Az eddigi eredményekről szólva rendkívüli sikereket említett, melyek nem csupán a régi tagállamokat érintették, de bennünket is az elmúlt 17 évben, mióta az EU tagjai vagyunk.

És itt jött a fordulat, megtudhattuk, hogy kemény 25 perc következik, erősebb kritikai éllel. Az expozé éppen azért indult a sikerekről és személyes odaadásról szóló résszel, hogy az előadót senki ne vádolhassa elfogultsággal vagy negativizmussal. A tehát bevallottan közösségi agrárpolitika hívő Papp nem a közösségi elvet kritizálta, hanem azokat a jelenségeket vette górcső alá, melyek az utóbbi években bontakoztak ki és komoly problémákat okoztak a szektorban.

A mostani új típusú reformmal kapcsolatos legsúlyosabb kérdésnek, kvázi alapproblémának Papp Gergely a következőket tartotta:

"Noha a mi érzékelésünk az, hogy évtizedeken keresztül a közös agrárpolitika irányát a termelők érdekeinek szem előtt tartásával alakították, az elmúlt években ez változóban van."

"A mezőgazdasági termelők megsegítése helyett városi emberek – akik a mezőgazdaságról csak távoli közvetett elképzelésekkel rendelkeznek – hoznak olyan döntéseket, melyek nem a mezőgazdasági termelők érdekeit, hanem a minél több Twitter-követő begyűjtését állítják fókuszba."

"Divatszavakat használnak, a népszerűségre hajtanak, nehéz a konkrét tartalmat megtalálni ezek mögött."

Konferenciabeszámolónkat Papp Gergely előadásának további részeivel és még sok izgalmas olvasnivalóval nemsokára, egy második cikkben folytatjuk!

(Kép: ITM-DJP-COE, Unsplash)