A Cornelli Egyetem egyik tudósa, Ken Rosenberg a hetvenes évek eleje óta az USA-ban és Kanadában élő madárfajokra vonatkozó megfigyelési adatokat az elmúlt 10 év adataival egészítette ki. Számításaik szerint az USA-ban és Kanadában jelenleg 2,9 milliárddal kevesebb madár él, mint ötven évvel ezelőtt, ami 29%-os csökkenést jelent.

A kertekben otthonos verebek, pintyek, fecskék száma drasztikusan (90%-kal) csökkent. A szántóföldeken, réteken honos madarak állománya 1970 óta több mint felére esett vissza. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gázlómadarak.

veréb

Észak-Amerikában az elmúlt 50 évben a madarak száma erősen lecsökkent – fotó: Pixabay

A borús képet látva legalább jó hírről is beszámolhatunk, egyes madárfajok (számos ragadozó és vízi madárfaj) állománya növekedést mutatott, örvendetes módon pl. a fehérfejű rétisasé (Haliaetus leucocephalus). Mindezek főleg annak köszönhetőek, hogy a DDT-tartalmú szerek használata a hetvenes évek óta tiltva van, s egyes ritka madárfajok fokozott védelem alatt állnak.

A madárállományok csökkenésének okait a megfigyelést végző kutatók nem vizsgálták, de rámutattak arra, hogy főleg az emberek hibásak ezért (így például a városok növekedése, terjedése és a terjeszkedő mezőgazdaság miatt a madarak élettere visszaszorult). Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kedvenc állataink közé tartozó házi macskák milliárdszámra pusztítják el a madarakat. Az USA-ban évente akár 4 milliárd esik kedvenceink áldozatául.

Európában sem rózsásabb a helyzet. Az Európai Unióban 1980 és 2016 között a szántóföldi madárfajok – mint például például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély – állományának mintegy 56 százaléka eltűnt – számolt be éve elején az Európai Madárszámlálási Tanács. A német környezetvédelmi hivatal szerint a madárállományok csökkenésének fő oka a területek intenzív mezőgazdasági felhasználása.

pacsirta

A mezőgazdasági területek intenzív használata az oka a vidéki madárfajok eltűnésének – fotó: Agroinform.hu

A mezőgazdasági területeken sivárrá váltak a mezők és szántóföldek, ahol sok madár nem talál többé költő- és élőhelyet, illetve táplálékot. Az sem segít, hogy az Európai Unió támogatáspolitikája még inkább elősegíti az intenzív, környezetet szennyező mezőgazdasági termelést.

A felmérés azt is megemlíti, hogy a kelet-európai tagállamokban rosszabb a helyzet, mint nyugaton. Itthon nem rég volt nagy port kavart hír, hogy akár egy éven belül eltűnhetnek Magyarorszgról a fecskék.

fecske

Folyamatosan csökken a fecskék száma hazánkban – fotó: Piaxabay

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, és a növényvédő szerek. A második helyen áll a klímaváltozás, és megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése, pédául gyakori a fecskefészkek leverése.

A Magyar Madártani Egyesület szóvivője szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

A gazdák tehetnek az agrárterületekhez kötődő madarakért például a mezsgyék, bokrosok, szegély-élőhelyek vagy akár régi fészerek, elhagyott építmények fenntartásával, ahol a vadmadarak fészkelni tudnak és táplálékot találnak. Hosszabb távon a növényvédő szerek használatának csökkentése és az intenzív mezőgazdaság visszaszorítása lenne a megoldás.

A ragadozó madarakat pedig nagyon egyszerűen csábíthatjuk a földünkre: kihelyezhetünk számukra úgynevezett T-fákat, azaz ülőfákat, ahonnan vadászni tudnak, így például a pocok ellen hatékony és környezetkímélő "biovédekezést" alkalmazhatunk segítségükkel.