Mutasd magad!
A rekorder növény esetében egy hatalmas telepet alkotó tengeri fűről van szó, mely a genetikai vizsgálatok szerint körülbelül 4500 évvel ezelőtt egyetlen magból keletkezett. Az induló magocska két különböző tengeri fűfajból származott, és igen kedvező helyen, valahol a ma Shark Bay néven ismert területen, Ausztrália nyugati partjainál fészkelte be magát a kövek közé Khufu fáraó uralkodásának idején, de említhetnénk az éppen virágzó, padlófűtéses épületeket emelő Minószi civilizációt, melyet még nem törölt le a térképről Szantoríni hatalmas vulkánjának kitörése felrobbanása.
"Az emberi tevékenységtől távol, viszonylag zavartalan környezetben a mag a Föld legnagyobb növényévé nőtte ki magát, mely mára mintegy 200 négyzetkilométernyi víz alatti területet fed le a tengerfenéken, ami körülbelül 20 000 futballpályának, avagy három Manhattannyi területnek felel meg."
A faj - a Posidonia australis, más néven Poseidon szalagfű - általában Ausztrália déli partvidékeinél fordul elő. A nyugat-ausztráliai Cápa-öböl a világörökség része, amelyet mérsékelt övi tengeri füves rétek uralnak, beleértve a Poseidon szalagfüvet. Ez a tengeri fű természetes földrajzi elterjedési területének északi részén található, és a rekorder növény valószínűleg sekély vizekben alakult ki a Cápa-öböl kevesebb mint 8500 évvel ezelőtti elárasztódása után, majd vegetatív növekedéssel terjeszkedett az újonnan elmerült élőhelyeken. A tudósok először csupán genetikai különbségeket kerestek a szalagfűben az öböl mentén, azonban rögvest egy rejtélyre bukkantak. Az egymástól 180 kilométerre fekvő helyekről vett minták arra utaltak, hogy a Posidonia australisnak nem több példánya, hanem egyetlen növénye szolgáltatta az örökítőanyagot mindkét esetben.
"Arra gondoltunk, hogy mi a fene folyik itt? Teljesen tanácstalanok voltunk" - mondta el Dr. Martin Breed, a Flinders Egyetem ökológusa.
.jpg)
A faj - a Posidonia australis, más néven szálas gömbfű vagy szalagfű - általában Ausztrália déli partvidékeinél fordul elő. Kép: Wikimedia
Gyepszőnyeg a tengerfenéken
Jane Edgeloe, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) kutatóhallgatója elmondta, hogy mintegy 18 000 genetikai markert vizsgáltak meg, miközben olyan változásokat kerestek a fajban, amelyek segíthetnek az ökológiai helyreállítási projektekben felhasználható példányok kiválasztásában. A munka kezdetén aztán belefutottak a gigantikus növénybe, ami valószínűleg rizómák segítségével terjedt el ilyen hatalmas területen, ugyanúgy, ahogyan egy gyep is terjed a kerünkben.
"Úgy tűnik, hogy a meglévő 200 négyzetkilométernyi szalagfű-gyep egyetlen, kolonizáló csemetéből terjedt ki"
- mondta Edgeloe. Ez a növény most víz alatti rétként terpeszkedik, és élőhelyet biztosít a tengeri fajok hatalmas választékának, köztük teknősöknek, delfineknek, dugongoknak, rákoknak és halaknak. Mivel a szalagfű rizómái évente akár 35 cm-t is nőhetnek, ezt az arányt alapul véve a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közzétett kutatás szerzői úgy becsülték, hogy a növénynek legalább 4500 évre volt szüksége ahhoz, hogy ilyen méretűre növekedjék.
Az induló magocska két különböző tengeri fűfajból származott, és egy igen kedvező helyen, valahol a ma Shark Bay néven ismert területen, Ausztrália nyugati partjainál fészkelte be magát a kövek közé. Kép: Wikimedia
Mindent (is) kibír
Dr. Elizabeth Sinclair, a kutatás társszerzője az UWA-nál elmondta, hogy az eredeti mintákon - amelyeket a tengeri fű rétjéről szedtek - eredetileg 116 különböző címke szerepelt GPS-koordinátákkal, amikor még a mélyhűtőben tárolták őket a genetikai mintavételre készen, és végül mind a 116 esetben ugyanaz a DNS bukkant fel. A növény szalagjai egyébként néhol csak 10 cm hosszúak, máshol viszont akár egy méter hosszúak is lehetnek, és szemmel láthatóan ügyesen megtalálta a módját, hogy túléljen olyan területeken is, ahol a sótartalom kétszerese a Cápa öböl más részein mértnek, és vígan lengedezik a mindössze 15 Celsius-fokos hideg és a 30 Celsius-fokos meleg vízben is. Sinclair szerint úgy tűnik, hogy a tengeri fű túlélése azzal függhet össze, hogy a két szülőjétől származó összes kromoszómát megőrizte, ami genetikai sokféleséget biztosít számára. A növény genetikájában nagyon finom mutációkat észleltek az összes mintavételi helyen, melyek szintén magyarázatot adhatnak a növény rendkívüli hosszú élettartamára.
Ez a növény most rétként terjed, és élőhelyet biztosít a tengeri fajok hatalmas választékának, köztük teknősöknek, delfineknek, dugongoknak, rákoknak és halaknak. Kép: Wikimedia
"A Shark Bay szalagfű mérete mintegy 20 000 hektár - ezzel jóval nagyobb, mint a gyakran a világ legnagyobb növényeként emlegetett, 43 hektár területű, Utah állambeli reszkető nyárfa állomány."
Kathryn McMahon, az Edith Cowan Egyetem docense elmondta, hogy más tengeri fűfajok genetikai vizsgálatai szerint egyébként ez a növény még fiatalnak is számít, hiszen találtak már számos 2000 és 100 000 év közötti életkorú példányt. "Sokoldalú növekedési mintájuk van, ami hozzájárul ehhez a hosszú élettartamhoz. Nőhetnek a tápanyagban gazdag foltok felé, hogy hozzáférjenek a szükséges tápanyaghoz, vagy a rét olyan rései felé, ahol van hely a növekedésükhöz, vagy távolabb a stresszes helyektől. Mindezek a tulajdonságok azt jelentik, hogy ha a megfelelő helyen vannak, hosszú ideig fennmaradhatnak" - fedte fel a világ legnagyobb növényének titkait McMahon professzor.
Más növényi rekorderek
A világ legmagasabb növényei a tűlevelű növények csoportjába tartoznak, de itt találjuk a fák térfogata, tömege és a fő szár kerülete alapján számított legnagyobb egyszárú növényeket is. A fa térfogata és tömege szerint a listavezető a Sierra Nevadában és Kaliforniában őshonos sequoiadendron giganteum, vagyis az óriás mamutfenyő. Ennek átlagosan 70–85 méter a magassága és 5–7 méter átmérőjűre nő meg. A legmagasabb példányokat 94,9 méteres és 8,98 méteres magasságúnak mérték, a legnagyobb ma is álló egyed pedig a Sherman tábornok névre hallgató fa, 1489 köbméteres térfogattal. A legmagasabb fák ugyanakkor az észak-amerikai csendes-óceáni partvidék parti vörösfenyői (sequoia sempervirens) között magasodnak, melynek maximális magassága eléri a 115,55 métert. Az első helyen álló fának természetesen neve is van, ő a Hyperion Tree.
A történetileg ismert legnagyobb példány (és a legnagyobb ismert egytörzsű élőlény) a Lindsey Creek fa volt, egy part menti vörösfenyő, melynek minimális törzsűrtartalma több mint 2500 köbmétert tett ki, és a tömege több mint 3 millió (!) kilogram volt, azaz nagyjából 3300 tonna. A fát különös módon nem mi emberek pusztítottuk el, hanem 1905-ben egy vihar során egyszerűen kidőlt. A tűlevelűek közé tartozik a világ legnagyobb kerületű fája is, a montezuma ciprus (taxodium mucronatum). A Mexikóban található fa neve Árbol del Tule, kerülete pedig a tövénél nem kevesebb, mint 57,9 méter, az átmérője ennek megfelelően 14,5 méteres.
"Ezek a fák egyszerűen összetörpítenek minden más nem növényi élőlényt, mivel még a legnagyobb kék bálnák is valószínűleg csak az egytizenhatodát nyomják, egy nagy óriás szequoia vagy egy tengerparti vörösfenyő súlyának."
(Forrás: theguardian)
