A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat azokat az újító szemléletű ifjú szakembereket támogatja, akik innovatív megoldásokat dolgoznak ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló, egyre sürgetőbb kihívásokra. A pályázat legutóbbi nyertese Kecsmár Gergő, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának hallgatója, aki a XXI. század egyik legaktuálisabb problémájára, a műanyaghulladék hasznosítására keresi a választ.

„Az Our World in Data adatai szerint az 1950 és 2015 között eltelt 65 év alatt világszinten összesen 7,8 milliárd tonna műanyagot állítottunk elő, aminek mindössze 9 százalékát hasznosítottuk újra. Bár az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás mértéke az elmúlt években jelentősen nőtt, a hulladék mennyiségének robbanásszerű növekedése miatt a hulladékgazdálkodás is egyre fontosabb kérdéssé válik globális és hazai szinten egyaránt” – mondta el Kecsmár Gergő, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat alapszakos díjazottja.

Hozzátette: „Mindez új hasznosítási technológiák megjelenését is magával hozza. Ilyen az általam vizsgált, és a mérési eredmények alapján rendkívül ígéretesnek mondható műanyaghulladékból történő üzemanyaggyártás, ami nem csak környezetvédelmi szempontból innovatív, de hazánkban egyedülálló megoldást nyújthat a problémára, mivel tudomásunk szerint a műanyaghulladékok esetében jelenleg csak kísérleti fázisban van a technológia.”

Az eredmények bíztatóak: a vizsgálat során meghatározott minőségi kritériumok többsége megfelel a követelményeknek.

A fiatal kutató olyan műanyagkeverékeket állít elő, amelyek tükrözik Magyarország, az Európai Unió és a világ műanyag felhasználását és – összetételét, majd ebből hőbontással (pirolízis) üzemanyagokat állít elő. Az így nyert üzemanyagok hasznosíthatóságának vizsgálata – hogy mennyire felelnek meg a hatályos üzemanyag szabványoknak – az ösztöndíjpályázat eredményhirdetése óta eltelt időben megtörtént.

Az eredmények biztatóak, ugyanis a vizsgálat során meghatározott minőségi kritériumok többsége megfelel a követelményeknek. „A Magyarországon jelenleg alkalmazott technológiával, a műanyaghulladék másodlagos tüzelőanyagként történő hasznosításával szemben az általam vizsgált eljárás lényege, hogy zárt rendszerben történik a műanyaghulladék lebontása, így elkerülhető a nem kívánt káros anyagok (pl. kátrány) létrejötte” – tájékoztatott az eddigi eredményekről Kecsmár Gergő.

A műanyaghulladék pirolízisével a betáplált műanyag mennyiségének körülbelül

70 százalékát lehet folyékony üzemanyag előállítására hasznosítani, míg a maradék 30 százalékot kitevő szilárd és gáz halmazállapotú végtermékek tüzelőanyagként vagy vegyipari anyagként újrahasznosíthatók.

A technológia így a körkörös gazdaság kritériumainak több szempontból is eleget tesz, és akár ipari szintre is emelhető. A kutatás jelenleg egy műanyaghulladékok pirolizálását végző kisüzem kivitelezési szakaszában van, amely egy újabb lépcsőfokot jelent ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodás egy régóta fennálló problémájára alternatív megoldás születhessen Magyarországon.