Bombaként robbant a hír augusztus végén: Lantos Csaba energiaügyi miniszter amellett, hogy bejelentette, komoly hálózatfejlesztés történt, azt is megemlítette, akik eddig szaldóelszámolást élvezhettek a feltelepítéstől tíz évig, azoknál ezután nem éves, hanem havi szaldóelszámolást alkalmaznak január 1-jétől.

Ez nagyon egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a nyári túltermelést nem tudja majd a háztartási méretű napelemes rendszer tulajdonosa a téli hónapokban felhasználni. Jogszabályban egyelőre erről nincs szó, a részletek megjelenésére még várni kell.

Háztartási méretű napelemes rendszert (HMKE: 50 kilowatt névleges teljesítmény alatti háztartási méretű kiserőmű) mintegy 200 ezren telepítettek az utóbbi időszakban, hiszen minden arra mutatott, hogy ez a jövő:

  • pályázat támogatta a beruházásokat,
  • 10 évig éves elszámolást ígértek,
  • az otthonfelújítási támogatásban is elszámolható költségtétel volt a napelemes rendszer kiépítése.

A rezsiárak emelkedése pedig tovább gyorsította a folyamatot, olyannyira, hogy az Energiaügyi Minisztérium honlapján megjelent hír szerint július elejére átlépte az 5000 megawattot a háztartási méretű rendszerekkel is számoló fotovoltaikus összteljesítmény.

Továbbra is ez a jövő?

A válasz egyértelműen igen, Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke azt mondta az Agroinform kérdésére, hogy "mi bizakodók vagyunk, mivel a technológia jövőbe mutató, ezért a pillanatnyi állapoton felül kell emelkedni, azon vagyunk, hogy hatékonyan képviseljük a napelempiac és a háztartások érdekeit".


Szilágyi László szerint az új szabályok szerint is lehet majd megtérülő a beruházás, de egyelőre nem tudni, hogy mi alapján lehet számolni. Ezért aki a telepítésen gondolkodik, most inkább sajnos halogatni fog.

Tény, hogy 2024. január 1-től már csak bruttó elszámolási rendszerek lehetnek az EU-ban, viszont Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt mondta tavasszal, hogy minden változás az új belépőket fogja érinteni. Arról nem volt szó, hogy azoknak is át kell menniük egy másik rendszerbe (havi vagy bruttó elszámolás), akik a beruházás megtérülését az éves szaldó lehetőségével tervezték. 

Az agráriumot is érinti az előrevetített változás?

Azokat a gazdálkodókat és őstermelőket, akik háztartási méretű napelemes rendszert alakítottak ki, igen, hiszen a jelenlegi információk szerint hamarosan váltaniuk kell nekik is a legkedvezőbb éves szaldóról a havira. Akik most tervezik a beruházást, azok számára pedig 2024. január 1-től egy EU-s irányelv szerint a bruttó elszámolás marad.

A nagy mezőgazdasági üzemek, amelyek az 50 kilowattnál nagyobb névleges teljesítményű rendszereket telepítettek, és ezzel működtetik az öntözőszivattyúkat vagy például a hűtőház téli fűtésrásegítésére használják, ott nincs változás, eddig sem volt lehetőség számukra betáplálásra. Ezek a rendszerek visszwatt védelemmel vannak ellátva, ők nem értékesítették eddig sem az elektromos áramot. Viszont a mezőgazdaságban a termelés jellegéből adódóan jól kihasználhatóak ezek a rendszerek, hiszen főként nappal van szükség a villamos áramra, tehát, amikor a legtöbbet termel a napelem. (A háztartási méretű napelemes rendszereket azonban sok esetben fűtésre is használják, tehát akkor nem termel áramot, amikor szükség volna rá, ezért ideális az éves szaldó.)

Vannak már olyan napelemparkok is, amelyek úgy épülnek fel, hogy a napelemek alatt árnyékkedvelő növényeket telepítenek, de arról is hallani, hogy birkákat legeltetnek egy-egy ilyen területen. A magasra növő gyomok akár árnyékolhatják is a paneleket, az állatok legeltetésével viszont gép munka nélkül megoldható ez a probléma. Az agrár fotovoltaikus rendszerekről korábban ezekben a cikkekben írtunk.

Elképesztően megnőhet a szerepe az ilyen kettős hasznosítású gyümölcsösöknek

Micsoda ötlet: komló terem a napelemek alatt

Mit keresnek napelemek az almafák felett? Nagyon hasznos megoldás!

Mi lesz a napelemparkokban burjánzó gazzal?

Indexkép: Shutterstock