A Dunánál 13-szor nagyobb vízhozamú folyón vált nehézkes a vízközlekedés Dél-Amerikában. A történelmi aszály miatt az élővilág és persze az emberek is veszélybe kerültek, hiszen nincs elég víz.

A Föld legnagyobb trópusi esőerdeje

Az amazóniai esőerdő a bolygó legnagyobb trópusi esőerdeje, ezáltal a Föld egyik legfontosabb ökoszisztémája. Több mint 400 milliárd fa és az ismert fajok nagyjából 10 százaléka található meg itt. Az esőerdő fontos szerepet játszik a körforgásban, a szénciklusban, valamint az éghajlat szabályozásában.

Az Amazonas azonban hatalmas veszélyben van, hiszen az aszály miatt szárazság alakult ki, ami veszélyezteti mind az élővilágot, mind az ott élő lakosságot. Komoly kihívással néznek szembe azok az emberek, akiknek az Amazonas és annak környezete jelenti az életet.

Csapadékhiány

Amikor az Amazonasra gondolunk, először a bővizű folyik jut az eszünkbe, amit buja és zöld esőerdők vesznek körbe. El sem tudjuk képzelni milyen az, ha itt szárazság uralkodik, mi történik akkor, ha nem esik elég csapadék. Már a nevében is benne van, hogy itt szinte minden nap esik, az utóbbi időben viszont nem érkezik annyi eső, amire szükség lenne - írta meg az Időkép.

Nyolc brazil államban az elmúlt negyven év legalacsonyabb csapadékmennyiségét mérték, ami jól tükrözi, hogy milyen problémával kell szembenéznünk. Ennek hatására ugyanis az Amazonas több mellékfolyójának vízszintje lecsökkent, ami veszélybe sodorta a térség lakosságát. Ezeken a folyókon alapesetben kereskedelem, személyszállítás, valamint az erőforrások szállítása történik, ráadásul a helyieket az itteni halállomány látja el élelemmel.

Jelenleg nincs elegendő víz, olyannyira, hogy a Rio Negro-n akkora a csökkenés, aminek hatására több teherszállító uszály is zátonyra futott. A lakosság nem jut elegendő élelemhez, vízhez, emellett gondot okoz közeledés, az erőforrásokhoz való jutás. Az aszály ráadásul nemcsak az embereket, hanem az élővilágot is fenyegeti. Az elmúlt időszakban veszélyeztetett folyami delfinek pusztultak el, vetődtek a partra, emellett döglött halak ezrei lebegnek a víz tetején.

Mi a szárazság valódi oka?

Az Amazonas-medencébe évente nagyjából 2-3 méter eső esik. A területnek különleges vízkörforgási rendszere van, ahol a csapadék nagy része a légkörbe párolog vissza. A dél-amerikai monszunnak szintén megvan a maga szerepe, ugyanis a meleg és párás Amazonas, valamint a hidegebb óceán közötti hőmérséklet-különbségnek nagy szerepe van a csapadékképződésben.

Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment át a bolygó, ezáltal az Amazonas éghajlata. A száraz évszakok tolódnak és egyre hosszabban elnyúlnak, aminek egyik fő oka az erdőirtás.

Ennek hatására csökken a növényzet, ami hatást gyakorol a vízkörforgásra. Mivel nem kerül vissza elegendő víz a légkörbe, így csökken a csapadék mennyisége, később kezdődik a monszun időszaka. Az ökoszisztéma számára még nagyobb stresszt jelent a hosszabb száraz évszak, ami jelentősen megnöveli a fák pusztulásának esélyét.

A folyók kiszáradása emberek életét sodorja veszélybe - fotó: pexels.com

A terület 20%-át már kiirtották

Az Amazonas területének nagyjából 20%-át már kivágták, további 6% pedig komoly veszélyben van. A Science Advances folyóiratban jelent meg egy tanulmány, ami szerint, ha tovább folytatjuk az erdőirtást, akkor lesz egy pont, amikor az esőerdőben lévő önfenntartó ciklus felborul. Ennek hatása, hogy pár évtized múlva ezek helyén már csak egy füves és száraz szavanna marad. Ez a pont a globális felmelegedés 3-4 Celsius fok közötti értéke, valamint az eredeti esőerdő területének 40%-ának kiirtását jelenti.

Erősödik az aszály

A 2023-as El Niño ráadásul tovább ront a helyzeten, hiszen ilyenkor gyakoribbá válnak az aszályok, az erdőtüzek, amik tovább gyengítik az amúgy sem túl erős erdő állapotát, csökkentve ezzel a biodiverzitást. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az aszályhoz kapcsolódó események akár 2024-ig is eltarthatnak.