A Természetközeli mezőgazdaság szakkonferencián "Könyebb volt permetezni, mint kapálni" című kerekasztal-beszélgetés résztvevői arról beszélgettek a Planet Expón, hogy milyen lehetőségeink vannak annak érdekében, hogy megfeleljen a magyar agrárium a zöldelvárásoknak technológiai, gépészeti, genetikai oldalról, és mire képesek az új kemikáliák. A beszélgetést Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője moderálta.

Dobai Tibor (kereskedelmi igazgató, Syngenta) a beszélgetés során elmondta, hogy komoly változások zajlottak le az elmúlt években, a zöld irányelvek hangsúlyos szerepet kapnak a vállalat stratégiájában. A tradicionális növényvédelem alapvetően arról szól, hogy a megjelenő gyomok, kártevők és betegségek ellen vegyszeresen lépünk fel.

A biológiai növényvédelem viszont egy új irány, amit ahhoz hasonlított hozzászólásában, mintha a betegség gyógyszerekkel való kezelése helyett inkább az optimális egészségi állapot elérésére törekednénk annak érdekében, hogy kevesebb kárt okozzanak a kártevők és betegségek. Olyan termék kifejlesztésén is dolgoznak, amelynek használatával egy mázsával csökkenthető a kijuttatandó nitrogén mennyisége.

Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi igazgatója – Fotó: Agroinform

A növényvédő szerek kijuttatása kapcsán el fog válni a gyomirtás a gomba- illetve rovarölő szeres kezelésektől. Előbbi esetben az a fő szempont, hogy csak a talajfelszínre kerüljön kemikália. A gombaölő és rovarölő szereknél viszont az a fontos, hogy minél jobb fedést lehessen elérni, nagy felszívódással.

A genetikában teljesen új fejlesztési irányok láthatóak. Eddig a terméshozam, a beltartalmi értékek növelése volt a fő szempont, ma már viszont inkább a stressztűrő-képesség tekintetében vannak fejlesztési igények.

A kukorica és napraforgó esetében a nemesítés egy iránya azt szolgálja, hogy felkészítése az extrém szárazságra a növényt, ezért nagyobb gyökereik vannak az új hibrideknek, jobban tudják hasznosítani a mélyebb talajrétegekben lévő nedvességet. Szintén ki kell emelni a gyomirtást, mint stresszhelyzetet, az erre való felkészülést is nemesítési eljárásokkal lehet támogatni.

Mesterházi Péter Ákos (precíziós gazdálkodási csoportvezető, Axiál Kft.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az időzítés jelentősége eddig talán leginkább a növényvédelemben volt alapvető, ma már minden agrotechnológiai művelet esetén irányadó kell, hogy legyen.

Naprakész információval, időbeli, térbeli felbontással kell rendelkezni többek között a nedvességadatok, a növény-egészségügyi helyzet és az időjárás tekintetében.

Bolyki Bence, Szász Zoltán, Mesterházi Péter Ákos, Dobai Tibor – Fotó: Agroinform

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban bár vannak kétségek, de a digitális agráriumban helye van, hiszen nagyon sok tényezőt kell együttesen alkalmazni, amire a mesterséges intelligencia fog megnyugtató és gyors megoldást adni.

Mesterházi Péter arra is rávilágított, hogy valójában nem a technológia megléte a kérdés, inkább a szándék hiányzik. A kevesebb kemikáliát használó, tudatosabb növényvédelmi kezeléshez való foltpermetező megoldás már 20 éve létezik a magyar piacon, de eddig nem igazán lehetett eladni.


Kiemelte, hogy a digitális, precíziós technológia sok fronton előnyt hoz. Nem az a kérdés, hogy "melyik ujjamat harapjam?", mert mindenben tud egy kicsit előrelépni precíziós gazdálkodással a gazda.

A precíziós pályázat kapcsán azt jegyezte meg, hogy sajnos sokan pályáztak úgy, hogy valójában nem készültek fel az innovatív technikák alkalmazására. A pályázati lehetőség felgyorsította a folyamatot, és sokan nem tudtak megalapozott döntést hozni. Fontosnak nevezte a farmmenedzsment-szolgáltatások megismertetését a gazdálkodókkal, mert ez az, amivel egységes rendszerben átláthatóvá, érthetővé válik a precíziós technológia.

Szász Zoltán (szaktanácsadó, HORSCH) kihangsúlyozta, hogy intenzív talajműveléssel biztosan elveszítjük a talajokat. A Horsch kínálatában nincs eke, nem volt és nem is lesz, ami azzal a hitvallással egyeztethető össze, hogy a talajművelésben a lehetséges minimumra kell törekedni.

A világ minden tájára szállítanak munkagépeket, a legintenzívebb technológiától a no-tillig minden megoldásra van gépük. Ma már többek között a búza direktvetésének megoldásán is dolgoznak, hiszen ez az, amivel elérhető, hogy kevesebb vetőmaggal, kevesebb tápanyag- és vízfelhasználással is elérjük a kívánt eredményt.

Mint mondta, érdemes nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan átállni a no-till technológiára, mulcsos gazdálkodásra, mert a váltás terméskieséssel jár. Az átállás viszont megtérül.

Ellentmondásnak nevezte, hogy a növényvédő szerek használatának csökkentésének egyik módja, ha a sorközöket kemikáliák helyett mechanikai megoldással kezeljük, ami viszont megnövekedett szén-dioxid kibocsátással jár, tehát fontos pontosan ismerni az egyes agrotechnológiai megoldások részleteit, hatását, hatékonyságát.