A Föld tüdejének csökkenő kapacitása

Amazonia a Föld legnagyobb trópusi erdőinek otthona, és az utóbbi évtizedekben fontos szén-dioxid-elnyelőnek bizonyult. Úgy tűnik azonban, hogy ez a szénelnyelő képesség csökkenőben van, olyan tényezők következtében, mint az erdőirtás és a klímaváltozás. A tudósok megvizsgálták az Amazonas szén-dioxid-egyensúly állapotát és megpróbálták megtalálni a régió szén-dioxid-forrássá történő átalakulásának fő mozgatórugóit.

Ehhez 2010 és 2018 között 590 repülés során Amazonia négy területén végeztek méréseket a levegőből (úgynevezett vertikális profilmérést) a szén-dioxid és a szén-monoxid alacsonyabb troposzférikus koncentrációi mellett. Megállapították, hogy az összes szén-dioxid-kibocsátás Kelet-Amazóniában nagyobb, mint a nyugati részeken. Különösen Délkelet-Amazóniában tapasztalták úgy, hogy a terület a légkörbe "termelő" nettó szénforrásként működik.

Amazonia a Föld legnagyobb trópusi erdőinek otthona, és az utóbbi évtizedekben fontos szén-dioxid-elnyelőnek bizonyult. Úgy tűnik azonban, hogy ez a szénelnyelő képesség csökkenőben van, olyan tényezők következtében, mint az erdőirtás és a klímaváltozás.

Amazonia a Föld legnagyobb trópusi erdőinek otthona, és az utóbbi évtizedekben fontos szén-dioxid-elnyelőnek bizonyult. Úgy tűnik azonban, hogy ez a szénelnyelő képesség csökkenőben van, olyan tényezők következtében, mint az erdőirtás és a klímaváltozás. Kép: Pexels

"A tudósok arra jöttek rá, hogy az Amazonas-vidékének egy része még erdőtüzek nélkül is jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki."

Az elmúlt 40 évben Kelet-Amazónia erdői több erdőirtást, felmelegedést és nedvesség okozta stresszt voltak kénytelenek elszenvedni, mint a nyugati rész, különösen a száraz évszakban. A kutatók szomorúan állapították meg, hogy a klímaváltozás és a folyamatos erdőirtás hatására a száraz évszak intenzívebbé vált és a fokozódó erdőirtás jelentősen növeli az ökoszisztémát érő stresszt is, nő a tűzesetek száma és persze a szén-dioxid-kibocsátás is a keleti régióban. Ez összhangban van a legújabb tanulmányokkal, melyek a fák pusztulásának (mortalitásának) növekedését és a fotoszintézis csökkenését jelzik az Amazonia-szerte tapasztalható klimatikus változások eredményeként.

Nem volt ez mindig így

A méréseket egyébként még a hatvanas években kezdték, és a tapasztalatok alapján az Amazonas korábban szénelnyelőként működött, kiszűrve a levegőből az üvegházhatású gázt, de a marhatenyésztés és szójatermelés miatti erdőégetésekkel a folyamat gyakorlatilag mára megfordult.

Az elmúlt 40 évben Kelet-Amazónia erdői több erdőirtást, felmelegedést és nedvesség okozta stresszt voltak kénytelenek elszenvedni, mint a nyugati rész, különösen a száraz évszakban.

Az elmúlt 40 évben Kelet-Amazónia erdői több erdőirtást, felmelegedést és nedvesség okozta stresszt voltak kénytelenek elszenvedni, mint a nyugati rész, különösen a száraz évszakban. Kép: Pexels

A folyamat a tudósok szerint sajnos valószínűleg öngerjesztő, egyfajta ördögi kör: a leégett területekről több szén-dioxid kerül a levegőbe, ennek következtében nő a száraz évszak hossza, ennek következtében pedig még hatalmasabb tüzek lángolnak fel és újra csak még több szén-dioxid szabadul ki a légkörbe.

Az egykor a Föld tüdejeként ünnepelt esőerdő ma évente duplaannyi szén-dioxidot termel, mint amennyit a levegőből képes megkötni ugyanezen időszak alatt. A kutatások a régió négy pontján folytak, és az is kiderült, hogy az erdőtüzek eddig mindösszesen 1,5 milliárd tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe. A tanulmány a Nature című tudományos lapban jelent meg.


(Forrás: Nature)