A mezőgazdaság fenntartható, sikeres termelésének az egyik kulcsa az, hogy a környezeti terhelést csökkentsük, óvjuk az élővilág sokszínűségét, és jó minőségű termést tudjunk betakarítani. A vegyszerhasználat csökkentése efelé vezet, azonban nélkülük hogyan védekezzünk a kártevők ellen?

Ellenségem természetes ellensége a barátom

A kártevők, amik a kultúránk ellenségei, általában természetes prédái ragadozó állatoknak. Egy vegyszerhasználatot csökkentő rendszerben a rágcsálók ellen kiválóan védekezhetünk ragadozómadarak bevonásával. Nekünk gyakorlatilag semmibe nem kerül, a természetes folyamatok pedig hosszútávon fenntarthatóak.



Régóta ismert, hogy a gyöngybagoly (Tyto alba) milyen segítséget jelent a kárvető kisemlősök számának csökkentésében, azonban egyéb hívatlan vendégek ellen is hatékonyak.

Magyarországon egész évben megtalálható a gyöngybagoly

Magyarországon egész évben megtalálható a gyöngybagoly – fotó: Pixabay

Egy amerikai gazdaság pajtájába galambok költöztek, és összepiszkoltak mindent, padlót, gépeket, eszközöket. Az irtásra kapott árajánlatok magasak voltak, így megszervezték inkább a nagytakarítást, de amikor sort került volna rá, akkor mindenki meglepetésére a galambsereg és a mocsok helyett csak néhány bagolyköpetet és tollat találtak, és a fejük felett pedig suhanva repkedtek a gyöngybaglyok.

Természetesen nem csak épületekbe beköltöző állatoktól szabadítanak meg, hanem a szántóföldi vegyszerbevitelt is lehet csökkenteni a segítségükkel, számítások szerint egy 5-6 fős bagolycsalád egy szezonban kb 3000 kártevőt fogyaszt el.

Győzzük meg az együttműködésről

A vadon élő gyöngybaglyokat be lehet csalogatni a gazdasági területre, hogyha költőládákat helyezünk ki az általuk kedvelt helyekre. A mesterséges odúk egyik legnagyobb előnye, hogy ezek a madarak nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönhetően nemcsak fákon, hanem szinte bárhol alkalmazhatóak.

A Floridai Egyetem kifejlesztett egy gyöngybagoly-programot, hogy mindenkihez eljusson ez a tudás, és a lehetőségek megnyíljanak. A Florida Crystals biogazdaság területén például 2017-ben 20 költőládát telepítettek, mostanra 1250 bagoly ritkítja a rágcsálókat a rizsföldeken, cukornád-ültetvényeken. Októberben és márciusban számolják a madarakat, a költőládák szeptemberben csupán 50-60%-ban, azonban márciusban 97%-ban foglaltak. A baglyok tevékenységének köszönhetően csökkenő vegyszerhasználat csak a belépő a természetközeli gazdálkodásba.

Régóta élnek az emberek közelében

A Magyar Madártani Egyesület 1985-öt a gyöngybagoly védelmének évének nyilvánította. A baglyokat sokan kedvelik, és szeretnék, ha a környezetükben is élnének. Amíg szinte minden falusi, és sok városi udvarban is volt lakott baromfiudvar, disznóól, és istálló, az itt élő egerek táplálékot és vonzerőt jelentettek a baglyoknak. Emiatt az évszázados dinamika miatt a hazánkban rendszeresen fészkelő kilenc bagolyfajból öt rendszeres településlakó (gyöngybagoly, füleskuvik, kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly).

A templomtornyok lezárása csökkentette a gyöngybagolyállományt, és az épületek modernizálása, a panelszigetelési program és a résmentes építkezés tovább csökkenti a fészkelőhelyek számát. A kémiai eszközöket használó, nem szelektív szúnyogirtás is befolyásolja a táplálékállatok koncentrációját, ezáltal állománycsökkentést generál. A lakott területek baglyai számára alkalmi alternatív táplálékot jelentő verebek száma is csökken.

A költőláda-kihelyezési programoknak, és a monitoringnak köszönhetően tudjuk, hogy a baglyok az első költések során átlagosan 6,6 db, a második költések esetében pedig 8,1 db tojást raktak. A kelési siker az első költéseknél 81,9%-os, a második költéseknél 89,3%-os volt, a kikelt fiókák 88,7%-a, ill. 86,3%-a repült ki.

Napjainkban is aktuális

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2021-ben is jelezte, hogy a rágcsálók ellen a legolcsóbban és meglepően nagy hatékonysággal lehet védekezni a természetes ellenségek állománykorlátozó, apasztó szerepének segítésével. A kártevő kisemlősökre nem csak a bagoly, hanem az ölyv, a nyest, a menyét, és a róka is veszélyes.

A közös munkára legkönnyebben úgy tudjuk rávenni az ökoszisztéma számunkra hasznos tagjait, hogy nem zavarjuk őket.

Ha nappal vadászó rókát látunk, ne ijesszük el, hiszen a mezei rágcsálókra vadászik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy merre keresgél, és merre látni ragadozó madarakat a földek felett, hiszen a rágcsálókban gazdagabb területeket figyelik.

A hazánkban telelő réti héja kifejezetten érzékeny az ember jelenlétére, így sokat segít, ha tömbösítve végzünk el több munkálatot. Télen a nagy gázlómadarak is szívesen bóklásznak a szántóföldön, mert egyszerűbb táplálékszerzési módszer, mint fagyott vízben kutatni.

A költőláda mellett az ülőfa a másik nagy vonzerő

A ragadozó madarak sikeres vadászatát elősegítendő érdemes T-fákat telepíteni, amelyeken a madarak megpihenhetnek, de figyelemmel kísérhetik a környezetüket.

Cölöpökön és kerítéseken is szívesen megpihennek a ragadozómadarak

Cölöpökön és kerítéseken is szívesen megpihennek a ragadozómadarak – fotó: Pixabay

Mivel váltott műszakban ritkítják a rágcsálókat, nappal ölyvek, vércsék, éjszaka baglyok tudják ezeket használni. A rágcsálóállomány kiirtása után elhagyják a fákat, érdemes azokat áthelyezni különböző területekre. Figyeljünk arra, hogy a növényzet ne akadályozza a madarakat a talajszint elérésében, a száraz kórókat távolítsuk el! A hulladékból is előállítható ülőfák segítségével a rágcsálókat szinte ingyen kordában tarthatjuk a környezet vegyszerekkel szennyezése nélkül.