A lehullott levelek eltüzelése sokak szerint kihagyhatatlan őszi tevékenység. Az avarégetés azonban sok szempontból káros. A Prove-nak nyilatkozó szakértő kiemelte, amellett, hogy a levegőt szennyezi és veszélyes az élővilágra nézve, valójában nem is indokolja semmi.

avar

Sok az avarégetéssel kapcsolatos tévhit – fotó: pixabay.com

Az ősz egyet jelent a hűvösebbre forduló időjárással, a lehulló falevelekkel és a lakásba mindenáron beköltözni akaró poloskákkal. Utóbbiak jelenléte a többség részére az ősz kevésbé romantikus oldalát jelenti. Ettől függetlenül a poloskarajzás sajnos része ennek az évszaknak – ugyanez elmondható az avarégetésről is.

Pedig egy 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítás értelmében 2021. január elsejétől a zöldhulladék égetése országos szinten tilos. Azonban hamar létrejött egy kiskapu is, aminek a segítségével megkerülhető lett a tiltás. A 2020 decemberében megjelent átmeneti szabályokat tartalmazó kormányrendelet a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idejére felülírta a nyáron elfogadott módosítást, és az önkormányzatok hatáskörében tartja az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok megállapítását.

A pandémia lecsengése után, a háború miatt maradt a veszélyhelyzet. Így az avarégetés kérdése továbbra is helyi szinten dől el. Egyes önkormányzatok a lehetőség ellenére sem adják meg a zöld jelzést a lakosságnak a tüzeléshez - ezeken a helyeken inkább a komposztálást, valamint a hulladékelszállítást biztosítják lehetőségként a helyieknek. A legtöbb helyen viszont kijelölnek bizonyos napokat, amikor engedélyezett az avar és a kerti hulladék égetése.


Kártevők ellen nem az avarégetés az egyetlen megoldás

"Nem véletlen, hogy az avarégetést betiltották, mivel nagyon környezetszennyező" – mondta a szakértő.

"Különösen akkor, ha egy falu a völgyben van, és egyszerre kezd a zöldhulladék eltüzelésébe a lakosság, nagyon meg tud ott ülni a füst, és borzasztó légszennyezést generál. Nem meglepő tehát, hogy a cél alapvetően környezetvédelmi és biodiverzitási szempontból is az lenne, hogy egyáltalán ne legyen avarégetés. Főleg úgy, hogy ez egy teljesen felesleges tevékenység"

– nyilatkozta a Prove-nak Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) A mi sokszínű kertünk kampányának programfelelőse.

A Levegő Munkacsoport független társadalmi szervezet is hasonlóképpen vélekedik, kiemelt céljuknak tekintik, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Az avarégetéssel kapcsolatos tévhitekről szóló írásukban hangsúlyozzák, hogy nem igaz, hogy a beteg, fertőzött növényi részeket el kell égetni, ahogy az sem, hogy a kártevőkre nincs más megoldás.

„A lebontó, kórokozó szervezetek általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. Ha jó a komposzt, s ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, amely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja. Nagy kert esetén érdemes külön komposztálni a zöldségek, gyümölcsfák maradványait: a »gyümölcsös« humuszt így már nyugodtan beáshatjuk a veteményesbe, és fordítva" – írják.

sündisznó

Az avar nagyon fontos a sündisznók számára is, hiszen előszeretettel hibernálódnak benne télire – fotó: pixabay.com

Ne tüzeld el az avart!

A természetvédelmi szakértő szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy égetéskor az avar sok esetben nedves. Ha pedig nedves szerves anyag kerül a tűzre, akkor sokkal több szennyező anyag szabadul fel, a tökéletlen égés miatt.

Egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy száz kilogramm avar elégetésekor milyen káros anyagok keletkeznek. A legfőbb szennyező anyagok között ott volt a szén-monoxid, de szén-hidrogének és nitrogén-dioxidok is keletkezetek. Arra a következtetésre jutottak, hogy száz kilogramm avar elégetésével több millió köbméter levegőt el lehet szennyezni – azaz vidéken könnyen előfordulhat, hogy az egészségügyi határérték feletti szintet érhet el ilyen esetben a légszennyezés mértéke.

A szakértő hozzátette: sokszor problémás az emberek szemléletmódja, az avarégetés mögött álló legfőbb indok is. Legtöbbször ugyanis pusztán esztétikai okokból szeretnék eltüzelni a kertben keletkezett zöldhulladékot.

„A természet körforgásban van, és az avar része ennek a körforgásnak. Ha kivesszük belőle ezt az elemet, az hiányként fog jelentkezni: szerves anyagtól fosztjuk meg a kertet. Ennek a hiánynak a hatása nem látszik azonnal, mert a biodiverzitás egy természetes rendszer, amely a hiányzó elemek nélkül is működik, ám egy alacsonyabb szinten, rosszabb színvonalon. Hosszú idő után pedig összeomlik az ilyen deficites ökoszisztéma" – magyarázta Ujj Zsuzsanna.

Az avar táplálékot jelent a talajban élő biodiverzitásnak, például a rovarok a lehullott levelekre rakják le a petéiket, ahogy nagyon fontos a sündisznók számára is, hiszen előszeretettel hibernálódnak benne télire. Ha nem is tüzelési szándékkal indulunk a kertbe, de ahhoz ragaszkodunk, hogy esztétikusabbá, rendezettebbé tegyük, akkor is érdemes elővigyázatosan hozzáfogni a munkálatokhoz. A lombkupacoknak és rőzserakásoknak első lépésként ne vasvillával essünk neki – javasolta nemrég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A gereblyét is hagyjuk a fészerben!

Ha a lehullott faleveleket háborítatlanul hagyjuk, és nem gereblyézzük össze, az döntő szerepet játszhat az ökoszisztémák fenntartásában – hangsúlyozták a Virginia Tech amerikai egyetem rovartani kutatói. Az ősz beköszöntével ugyanis sok rovar a lehullott falevelekből táplálkozik, táplálékforrást és menedéket jelent a számukra. Később, tavasszal ezek a rovarok majd táplálékforrásként szolgálnak a madarak és más állatok számára, hozzájárulva ezzel az ökoszisztémák bonyolult kapcsolatrendszeréhez – fogalmaztak.

Az esztétikai igényeken túl gereblyézést csak egyetlen tényező indokolhatja a Prove-nak nyilatkozó szakértő szerint. Ez pedig az, hogy a fű begombásodhat a lehullott levelek alatt. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha nagyobb, vastagabb, nehezen lebomló levelekről van szó (ilyen például a platánfa levele).

Mellesleg alapvetően a gombásodással sem lenne probléma. Ismét csak esztétikai szempontból szúrhatják bizonyos emberek szemét a gombás foltok a gyepszőnyegen, utána pedig a kipusztuló fű helyén megjelenő gyomok

– mondta Ujj Zsuzsanna.

A levéltakaró ellen harcolóknak megoldásként javasolta, hogy húzzák be a lehullott leveleket a bokrok és fák tövéhez – ez tápanyagot is biztosít az adott területen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben létrehoztunk egy avarkupacot, akkor azt télen ne bolygassuk, nehogy megzavarjuk az esetlegesen ott megbúvó sündisznók téli álmát.