Hőhullámok, áradások, aszályok, erdőtüzek, időjárási rekordok jellemezték tavaly a világot éghajlati szempontból – állapította meg Kis Anna meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon pénteken közzétett elemzésében.
Szélsőséges időjárás jellemezte a tavalyi évet – Fotó: Pxfuel
Megjegyezte, hogy jelenleg "csupán" 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest, mégis szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség. Ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására "új normálissá" válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét.
A múlt év néhány szélsőséges időjárási eseménye valóban kivételes volt, állapítja meg a szakértő.
Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal - fogalmazott Kis Anna. – 2021-ben Északkelet-Kanadában, Kínában, Észak- és Dél-Koreában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt különösen erős a melegedő tendencia.
Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeknek számos következménye lehet, hatása van például az emberi egészségre, pusztításokat okozhat a növény- és állatvilágban, továbbá infrastrukturális és gazdasági károkat okozhat. Utóbbiaknak következménye lehet például az élelmiszerárak növekedése is.
A szakértő kitért arra is, hogy a modellszimulációk szerint az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következtében az egynapi maximális csapadék intenzitása a nyári szezonban 3-19 százalékos emelkedést mutat az ipari forradalom előttihez képest. Ráadásul, egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége napjainkra többszörösére nőtt. Az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 fokkal melegebb világban pedig további emelkedés várható az esemény intenzitásában és gyakoriságában.
Kis Anna kiemelte, hogy 2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség lépett fel. Többször előfordultak 40 fok feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6 fokot mértek Lyttonban. Ez a hőhullám azért is volt különösen kritikus, mert a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre.
2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség volt – Fotó: Pxfuel
Hozzátette, hogy a klímaváltozás miatt megnövekedtek a szélsőséges időjárási helyzetek, mint például a hőhullámok, az extrém csapadékesemények vagy az aszályok. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. helyzetértékelő jelentése szerint "gyakorlatilag biztos, hogy a meleggel kapcsolatos extrémumok (a hőhullámokat is beleértve) a szárazföldek nagy részén gyakoribbak és intenzívebbek lettek az 1950-es évek óta". Ugyanakkor a hideggel kapcsolatos szélsőségek kevésbé gyakoriak és súlyosak napjainkban.
A jelentés szerint nagyfokú megbízhatósággal mondhatjuk, hogy az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője ezen változásoknak - hangsúlyozta a meteorológus.
Kis Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az általános hőmérséklet-emelkedés mellett a hőhullámok súlyossága is nőni fog, amit a lokális melegedés és a további urbanizáció is erősíthet. Gyakoribbak lehetnek továbbá a hőhullám idején az aszályok is – írta.
Rendkívül fontos, hogy a klímaváltozást mérsékeljük és hatékony alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki: nem lehet mindent elkerülni, de meg kell próbálni megelőzni vagy legalábbis minimalizálni a potenciális károkat - ez a világ minden országának érdekében áll – írta Kis Anna.
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
