A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező  mellékterméke. Összetétele köszönhetően jól hasznosítható energiaforrásként (biogáz előállítása), de a mezőgazdaságban trágyaként is.

A szennyvíziszapot a mechanikai tisztítás után maradt úszó és lebegő szilárdanyagok, valamint a biológiai tisztításkor keletkező, élő és elhalt baktérium pelyhek alkotják. - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a tájékoztatójában.

szennyvíztisztítás

Szennyvíztisztító-telepeken végzik a munkálatokat — fotó: pixabay.com

Tisztítási technológia szerinti csoportosítás

Attól függően, hogy milyen tisztítási technológiát alkalmaznak, kétféle szennyvíziszapot különböztetnek meg:

  • mechanikai: az előülepítésen összegyűlt, durvaszerkezetű nyersiszap - ennek a nyersanyagtartalma: 60 -80 %
  • biológiai: az utóülepítésen elkülönített, finomszerkezetű humusziszap - aminek a nyersanyagtartalma 75 – 80 %

szennyvíziszap

A szennyvíz könnyen bomló szerves anyagait szagmentes, tovább már nem bomló, fertőzést nem okozó anyaggá alakítják át — fotó: pixabay.com

Mi a szennyvíziszap kezelés célja?

A szennyvíziszap-kezelés célja összetett:

  • a fertőzőképesség csökkentése,
  • a hasznosíthatósági és elhelyezési lehetőségek megteremtése,
  • a térfogatcsökkentés

Az iszapstabilitás elérésének folyamata során a szennyvíz könnyen bomló szerves anyagait szagmentes, tovább már nem bomló, fertőzést nem okozó anyaggá alakítják át– anaerob, aerob, vagy kémiai kezeléssel. A folyamat részeként az szennyvíziszap víztelenítésével egyrészt  térfogatcsökkentést, másrészt pedig az iszap földszerű, trágyaszerű halmazállapotú állagát érik el, ami kedvezőbb a mezőgazdasági elhelyezés szempontjából.

A szennyvíziszap értékes anyagok tárháza

A szennyvíziszap nem csupán egy melléktermék, hanem az értékes biomassza részét is képezi. Számos olyan értékes anyagot tartalmaz nagy mennyiségben, amely hiányzik a természetes anyagforgalomból és amit célszerű oda visszajuttatni.

A szennyvíziszap szerves anyag- és a növényi tápanyag-tápanyag jellemzői (átlagosan)

  • szervesanyag tartalom: a szárazanyag 40 – 60 %-a
  • növényi tápanyag-tartalom: a szárazanyag 5 – 6 %-a, ebből a nitrogén: 3 – 4 %, a f: 1 – 1,5 %, a kálium: 0,2 – 0,5 %

A szennyvíziszapban megjelennek:

  • mikroelemek: köztük toxikus nehézfémek (Cd, Zn, Cu, Ni, Hg, Pb, Cr, B, Mn, Mo) – ezek az utóbbi időben jelentek meg leginkább (bizonyos esetekben a kis mértékű jelenlétük nem okoz gondot, mivel a talajban képes átalakulni)
  • mikróbák: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek – ezek lehetnek veszélyes szervezetek is, és/vagy hasznos talajlakó baktérium populációk;

iszap

A szennyíziszap egy rendkívül értékes növényi tápanyag — fotó: pixabay.com

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása világszerte elterjedt

A szennyvíziszap elvileg hordozhat veszélyes anyagokat, azonban léteznek megoldások ezek kiküszöbölésére, ennek köszönhetően nem feltétlen kell  úgy gondolni a szennyvíziszapra, mint egy veszélyes anyagra. Megfelelő kezeléssel egy rendkívül értékes szervesanyag és növényi tápanyag.

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása  egyidejű a szennyvíziszap megjelenésével és a világon mindenütt alkalmazott módszer. A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység.

A szennyvíziszap a talajok szervesanyag, és tápanyag-utánpótlásának egyik eszköze. A szennyvíziszap értékes összetevői - annak megfelelő adagolása mellett - számos pozitív hatást gyakorolnak a talajokban:

  • növeli a talaj víztartóképességét, nedvességtartalmát – víz,
  • növeli a szervesanyag-tartalmát – tápanyag,
  • emeli a makropórus porozitását– levegő

Ezek által növeli a talajaggregátum stabilitását is, miközben csökken a talaj térfogatsűrűsége, tömörsége és a nyírásellenállása.

Az iszap-halmazállapotok előnyei és hátrányai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából

Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes iszap-halmazállapotok előnyeit és hátrányait.

Iszap-halmazállapotok előnyei és hátrányai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából — forrás: NAK/Vermes László – Vízgazdálkodás (1997)


Az érdeklődök további részleteket olvashatnak a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának általános feltételeiről a NAK portálon.