A globális (WHO) szabályozás mellett ismerünk regionális szabályozást, ilyen pl. az EU ivóvíz-direktívája, amelynek határértékeit az egyes tagállamok kötelesek átvenni saját nemzeti ivóvízszabványaikba.

Az EU Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) irányításával végzett vizsgálatok szerint a Közösségben összességében az ivóvíz minősége és a szennyvízkezelés hatékonysága javuló tendenciát mutatott. Ettől függetlenül (vagy éppen ezért) a kommunális és mezőgazdasági szennyvizek kezelése továbbra is elsőrendű fontosságú.

2011-2013 közötti felmérések szerint az esetek 98,5 százalékában az ivóvíz a standardoknak megfelelt. Közép- és Észak-Európa és a rosszabb helyzetben lévő dél- és kelet-európai országok között a vízminőséget illetően jelentős eltérések mutatkoztak.

víz

Összességében az ivóvíz minősége és a szennyvízkezelés hatékonysága javuló tendenciát mutat – fotó: Shutterstock

Az EEA arra is rávilágított, hogy a környezetbe jutó tápanyagok és a szennyvizek nem tökéletes tisztítása (derítése) továbbra is problémát jelent. A derítőkből, az ipari tevékenységekből és a műtrágyázásra visszavezethetően sok nitrogén és foszfor jut a természeti környezetbe. A gondokat tetézi a gyógyszer- és kozmetikai maradványok környezetbe/természetbe jutása, melyek főleg a vízi szervezetekre jelentenek kockázatot.

Az ivóvíz védelme érdekében az EU ellenőrzést iktatott be, melynek egyik példája az az olaszországi eset, miszerint szigorú figyelmeztetést kaptak az olaszok azért, mert a kommunális szennyvizeket nem mindenütt gyűjtik be és nem kezelik az előírások szerint.