A klímaváltozással kapcsolatban több lényeges folyamat a negatív fordulópont közelébe jutott – írja a greendex.hu.

A globális felmelegedés jelenlegi 1,2 Celsius-fokos mértéke mellett már valószínűsíthető a melegvízi korallzátonyok kiterjedt pusztulása, miközben további 4 létfontosságú rendszer kibillenése is egyre közelebb kerül, melyeknek átlépése visszafordíthatatlan következményekkel járhat az emberi megélhetés szempontjából kulcsfontosságú természeti rendszerekre nézve. De talán most még sürgős intézkedésekkel elkerülhető a katasztrófa.


Az emberi tevékenység 2023-ra mind a 9, az egész Földrendszer stabilitásának és ellenálló képességének fenntartása szempontjából kritikus fontosságú folyamatot súlyosan megzavarta, és 6 esetében az emberiség már a fenntarthatóság határát is áthágta.

A kutatók szerint előfordulhat, hogy a Föld egyszerűen már nem lesz képes biztosítani az emberiség számára biztonságos működési teret, és a bolygóhatárok átlépése katasztrofális következményekkel is járhat, hirtelen környezeti változásokat kiváltva. A bolygó ellenálló képességének gyengülésére utaló gyarapodó jelek véleményük szerint még a klímaváltozásnál is aggasztóbbak, ami a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartását is lehetetlenné teheti. Abban bíznak, hogy a vészjósló eredmények ösztönözni fogják az embereket arra, hogy további erőfeszítéseket tegyenek azért, hogy a Föld rendszerének stabilitása biztonságosan fennmaradjon.

klímaváltozás

Lehet, hogy a Föld már nem lesz képes biztosítani az emberiség számára biztonságos működési teret – fotó: Shutterstock

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint "az időközben megerősödött kedvező folyamatok – mindenekelőtt a tisztaenergia-technológiák és -kapacitások területén tapasztalható fejlődés – továbbra is életben tartják a reményeket".

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése pedig megállapítja, hogy világrekordokat döntöget az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása és a hőmérséklet alakulása, de szintén lát még esélyt a klímacélok elérésére, felhívva a figyelmet a világ által mutatott pozitív változási képességre és a klímavédelem terén elért részeredményekre. 2015-ben ugyanis az előrejelzések az ÜHG-emisszió 16%-os növekedését prognosztizálták 2030-ig, azonban jelenleg úgy tűnik, hogy az emelkedés mértéke 3% lesz. Azonban ez még mindig messze van a 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez szükséges 42%-os csökkenéstől és a felmelegedés 2 Celsius-fokon történő korlátozásához elengedhetetlen 28%-os eséstől is.

A Climate Analytics jelentése szerint 70% az esély arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2023-ban tetőzik, majd 2024-ben csökkenésnek indul a napelemek, szélerőművek, elektromos járművek terjedésének köszönhetően.

Az IEA szerint a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás 2023 és 2025 között elérheti csúcspontját, ami után várhatóan már nem fog tovább emelkedni, azonban az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége nem ilyen optimista, szerintük a karbonemisszió akár tovább is emelkedhet, de jó esetben is csak stagnálni fog 2050-ig. De ha az ÜHG-kibocsátás csökkenésnek is indul, még az sem jelenti azt, hogy a gázok légköri koncentrációjának kitartó emelkedése is megáll.

hőség

Valószínűleg 2023 a valaha létező legmelegebb év lesz a mérések történetében – fotó: Shutterstock

A globális átlaghőmérséklet az elmúlt 12 hónapban, illetve 2023 eddig eltelt részében már 1,25-1,43 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti értéket, és valószínűleg 2023 a valaha létező legmelegebb év lesz a mérések történetében.

António Guterres ENSZ-főtitkár úgy fogalmazott, hogy az előrejelzések szerint a világ úton van egy olyan „pokoli jövő" felé, amikor a 21. század végére a felmelegedés mértéke eléri a 2,4-3 Celsius-fokot. Ha a döntéshozók teljesítenék az összes kibocsátáscsökkentési témában tett vállalást és ígéretet, a felmelegedés mértéke 1,7 Celsius-fok lenne az évszázad végén, a 2050-es karbonsemlegesség megvalósítása esetén pedig 2100-ban „csak" 1,4 Celsius-fokkal lenne magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest.

A várható negatív hatások – élelmiszer-termelésben bekövetkező problémák, könnyebben terjedő fertőző betegségek, szélsőséges időjárási jelenségek – pedig felmérhetetlenek, és rendkívül nagy kockázattal járnak az emberiségre nézve.