Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a magyar burgonyatermelés és -fogyasztás. A korábbi 15 ezer hektáros termőterület napjainkra mintegy 6 ezer hektárra csökkent, miközben a hazai termés mennyisége már régóta nem fedezi a belföldi igényeket, így az ország importburgonyára szorul - írja az otpagrar.hu.

Mi vezetett a burgonyatermelés csökkenéséhez?

A termőterület zsugorodásának és a hozamok visszaesésének több oka is van. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai mellett a szigorodó uniós növényvédelmi előírások is megnehezítik a termesztést. A fogyasztói szokások változása szintén szerepet játszik, hiszen a modern táplálkozási trendek csökkentették a burgonya fogyasztását.

A termelők számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy megfeleljenek a nagyobb kiskereskedelmi láncok követelményeinek, hiszen ezek a csatornák egyre meghatározóbbak az értékesítésben. Ehhez modern öntözési rendszerekre, hatékonyabb tárolási megoldásokra és fejlettebb termelési eszközökre van szükség.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakosság burgonyafogyasztása 2005-ben még 66,8 kg/fő volt, amely 2017-re 57,1 kg-ra csökkent. Bár azóta 60 kg körüli szinten stabilizálódott, ez még mindig elmarad az EU-s átlagtól és a visegrádi országok fogyasztásától.

2024: kedvezőbb terméseredmények, minőségi problémákkal

Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense elmondta, hogy 2024-ben a terméshozamok javultak az előző évhez képest. A tavaszi ültetések kedvező időjárási körülmények között zajlottak, a vetőmagok pedig jó minőségűek voltak.

Azonban a klímaváltozás és az uniós hatóanyag-kivonások továbbra is gondokat okoznak. A forró, száraz időszakok miatt csak öntözéssel lehet megfelelő hozamot elérni, de az öntözési technológiák nem mindig hatékonyak. A magas talajhőmérséklet és a megnövekedett páratartalom kedvez a gombás betegségek, például a fitoftóra és a rizoktónia kialakulásának.


Bár a terméshozam hektáronként 35-38 tonna körül alakult, a minőségi problémák miatt a termés fele sok esetben nem felelt meg az étkezési burgonya követelményeinek. A csapadékos augusztus erős varasodást okozott, ami tovább csökkentette az értékesíthető mennyiséget.

Hazai és európai burgonyakészletek alakulása

Az európai nagy termelőországok, mint Franciaország és Hollandia, a kihívások ellenére elérték a várt hozamokat, így ellátási problémák Nyugat-Európában nem jelentkeztek. Magyarországon viszont a hazai készletek február közepéig kitartottak, majd ezt követően a piac ismét importra szorult. Az ország főként francia és kisebb részben német burgonyát vásárol.

Jövőbeli kilátások: nőhet az önellátás?

Fordulópont jöhet a magyar burgonyatermelésben. A vetésterület az előző évhez képest mintegy 300-400 hektárral nőtt, amely az önellátás erősítésére tett első lépés lehet. Az Agrárminisztérium egyre nagyobb figyelmet fordít az ágazatra, és 2023 óta több támogatási lehetőség is megjelent.

A hosszú távú sikerhez azonban széles körű összefogásra van szükség a termelők között. Az egyik legfontosabb lépés, hogy a gazdák alkalmazkodjanak a kiskereskedelmi láncok minőségbiztosítási követelményeihez. Az elmúlt évben a nagykereskedelmi értékesítés visszaszorult, miközben a kiskereskedelmi hálózatok szerepe nőtt.

A Burgonya Terméktanács szerint az idei vetési szezon iránt már most nagy az érdeklődés, és elegendő mennyiségű, jó minőségű vetőmag áll rendelkezésre. Ez arra utal, hogy a 2025-ös évben a vetésterület tovább bővülhet, ami hosszú távon javíthatja az ország önellátási szintjét.

A burgonyatermelés fellendítése érdekében kulcsfontosságú lesz az öntözés fejlesztése, a tárolási kapacitások bővítése és a termelők piacra jutásának támogatása. Ha ezek a tényezők megfelelő figyelmet kapnak, a magyar burgonya hosszú idő után ismét versenyképes lehet a hazai és a nemzetközi piacon is.

Indexkép: Pixabay