Tizenegy éve 2266 hektáron úgy gazdálkodunk no-till technológiával, hogy vegyszermentes vetőmagokat használunk és nem használunk sem műtrágyát, sem gombaölő, sem rovarölő szereket. Szinte az összes szomszédunk csak kukoricát és szóját termeszt, ezzel szemben mi jelenleg 9 lábon állunk – termesztünk kukoricát, szójababot, búzát, lucernát, cirokot, hajdinát, vetünk takarónövényeket, valamint juhokat és szarvasmarhát tartunk –, ám tovább szeretnék bővíteni a gazdaságot. Ugyanis sokszínűségre van szükség ahhoz, hogy a biogazdálkodás jól működjön – mondta Rick Clark a 2025-ös National No-Tillage Conference-en tartott előadásában, amelyben saját tapasztalatait osztotta meg. Az Agroinform is ott volt a konferencián.
Ismerd meg a talajt, amin gazdálkodsz!
Arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy meg kell érteniük, mi történik a talajaikban és a talajaikon. Úgy véli, hogy akármit is csinálunk, akármerre térítjük el, a talaj arra törekszik, hogy a szén-nitrogén arány nagyjából 14:1 legyen. Ha egy olyan takarónövény kerül a területre, amely ezt az arányt megborítja, akkor hetekig, sőt hónapokig is tarthat, mire az egyensúly visszaáll, közben csökken a terméshozam, valamint gyomnövények, először a toklászok jelennek meg.
A talaj élő, lélegző, dinamikus organizmus. Másodpercenként változik – emelte ki. Hozzátette, hogy a növénytermesztési szemléletnek is változnia kell. Monokultúrákban szintén gyakran megjelennek a toklászok. Felvetette, hogy ezt úgy lehetne megakadályozni, hogy a termesztett növény magjaival együtt más haszonnövények magját is elvetik (például lent és hajdinát), majd a három növény együtt növekszik. Betakarítás után válogatják szét a magokat és értékesítik külön-külön. Ők jelenleg a búzával és az étkezési rozzsal együtt szóját és borsót is vetnek, válogatják és a borsót takarmányként hasznosítják, a gabonát és a szóját pedig más-más utakon értékesítik.
A talaj élő, lélegző, dinamikus organizmus, a gazdáknak ismerniük kell a talajaikat – Fotó: Shutterstock
Beszélt arról is, hogy többféle kísérletet futtatnak, vizsgálják a takarónövények és a szármaradványok hatását, és elemzéseket végeztetnek, hogy megértsék, mi történik a talajban, milyen hiányokat mutat és melyik növény termesztésére a legalkalmasabb. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy-egy adat csupán pillanatfelvétel, az adatokat gyűjteni, rendszerezni, ábrázolni és elemezni kell. Sőt, meg kell vizsgálni az adatokat miként kapcsolódnak egymáshoz, hogyan alakítanak ki egy rendszert.
_fill_540x300_0.jpg)
Adatok kellenek a jó döntésekhez
"Adatmániás vagyok, mert a döntésekhez adatokkal kell rendelkezni" – tette hozzá Rick Clark.
Elmondta, hogy folyamatosan reagálnak a környezeti változásokra. Elkezdtek szuperkorai (FAO 100-as) kukoricát vetni, ám csak akkor, ha a talaj hőmérséklete eléri a 12,7 Celsius-fokot (55 °F) és tartósan emelkedik.
"Megértem, hogy lehangoló látni, amikor a szomszéd GMO-s kukoricája már hatalmas, miközben a saját földeden még nincs elvetve a mag, de ezen túl kell lépni, és azon az úton kell járni, amiben hiszel. Számomra ez nem a hozamról szól, hanem az egészségről. A talaj és az emberek egészségéről" – hangsúlyozta Rick Clark.
Kiemelte, hogy változik a világ az emberek egyre inkább tudni akarják, honnan származik az élelmiszer, amit megvesznek, és hogyan termelték azt meg. Erre fel kell készülni.
|
Indexkép: Shutterstock
