Borhi András, a Prega drónos szekciójának vezetője, kísérletvezető, fejlesztőmérnök, az első első hivatalos magyarországi növényvédelmi drónpilóta volt a Fekete Technológia Spotify-csatornájának vendége nemrég. A drónszkeptikusok és a vendég: Borhi András című podcast epizódban elsőként arra a kérdésre válaszolt a szakember, hogy mi értelme a drónos kijuttatásnak, ha a célnak ugyanúgy megfelel a repülő, vagy a helikopter is.
– Oké, hogy mindkettő légi növényvédelem, de mégse ugyanaz. Alapvetés, hogy az EU-ban tiltják a légi növényvédelmet – bocsátotta előre válaszában Borhi András. – Bizonyos esetekben azonban engedélyezett: ha az adott terméket légi kijuttatásra fejlesztették ki, vagy ha akkora gazdasági kárral állunk szemben, hogy más módon már nem oldható meg a hatékony védekezés. A drón pedig egészen más módon juttat ki anyagokat (egyébként sok más dolgot is lehet csinálni vele, nemcsak permetezni), a technológia, az erőhatások, a szerkezet és ma már a tudás is teljesen más, mint a helikopternél. A kettőt ezért nem lehet egy lapon említeni még akkor sem, ha mindkettő a levegőben dolgozik. Míg a helikopter örvényt alakít ki, amikor "lecsapja" azt a 60 liter/hektár lémennyiséget, a drónnál – amennyiben fúvókás – pedig hasonló a metódus, de nem akkora erővel megy végbe, mint a helikopter esetében. Viszont a keresztirányú szórásban lehetnek eltérések az egyes dróntípusok között és mindegyik máshogy szórja, mint akár a helikopter, vagy akár egy szántóföldi permetezőgép. Különbözőek a lémennyiségek és ebből fakadóan a dózisok is, tehát amikor valaki azt gondolja, hogy a helikopteres és a drónos növényvédelem közt nincs nagy különbség, akkor téved.
Borhi András arra is rámutatott: ma még Magyarországon bonyolult adminisztrációval jár a drónos növényvédelem. Egyenlőre csupán egy készítmény drónos kijuttatását engedélyezték.
– A technológia előre szaladt, de ezzel még nem tartanak lépést a növényvédőszer-gyártók –fogalmazott a szakember. – Nagyon sokrétű vizsgálat és kísérlet előzi meg azt, amíg egy készítményt alkalmassá tesznek a drónos kijuttatáshoz, sok mindenre figyelni kell, a cseppmérettől, a dózison át a levélen elterülés képességén át az elsodródási hajlamig.
Borhi András, a Prega drónos szekciójának vezetője, kísérletvezető, fejlesztőmérnök – forrás: Agroinform
Azonban még ez az egy szer is csak akkor használható, ha a kijuttatáshoz valamennyi szükséges engedély rendelkezésre áll. Először is kell egy műveleti engedély, a kijuttatás előtt 30 nappal kijuttatási tervet kell küldeni a hatóságnak, illetve a beavatkozást megelőző napon 9 óráig be kell jelenteni, hogy növényvédőszer kijuttatására kerül sor légi úton. Továbbá a tevékenység csak szerződéssel és növényorvossal végezhető – a növényvédőszerek esetében.
András szerint ma Magyarországon körülbelül 30-40 legális növényvédelmi drónpilóta lehet, s idáig eljutni sem könnyű dolog. Többféle képzés, hihetetlen sokrétű szaktudás kell hozzá. Ugyanakkor szigorú technológiai előírások vonatkoznak magára a szerkijuttatásra is.
– Csak 20 literrel mehetsz, maximum 15 km/h-s sebességgel, két méterrel a növényállomány felett, s a permetcseppek 50 százalékos térfogataránya legyen legalább 200 mikron alatt, ez mind pontosan le van írva az engedélyezett szer engedélyokiratában – jelezte Borhi András. – Fontos azonban, hogy a növényvédelmi előírások mellett a légügyi hatósági szabályoknak is meg kell felelni, hiszen a drón egyszerre növényvédelmi berendezés és légi eszköz. 1995 óta alakult ki a pilóta nélküli légi eszközökre vonatkozó jogrendszer, melynek elemei folyamatosan változtak, s mostanra sikerült egy viszonylag elfogadható, stabil és életszerű szabályozást megalkotni. De növényvédő szerből még mindig csak egy van...
A szakember beszélt a drónhasználat infrastrukturális feltételeiről is, mely alapján kiderült, hogy ez bizony nem olcsó mulatság, sőt, kifejezetten drága "hobbi".
– Ha pedig mindez nem lenne elég, a drónnal csak 3 m/sec szélsebességnél lehet felszállni, de az elsodródás veszélye már ilyen kis szélnél is jelentősen megnő – fogalmazott András. – Nyilván, megfelelő szakértelemmel és kellően profi drónnal ezek a hatások mérsékelhetők. Tudni kell azonban, hogy a szélsebesség csupán egy jellemzője a légköri viszonyoknak, ami meghatározza a drónos tevékenységet. Emellett még ott van a páratartalom (65-90%), a széllökések és a hőmérséklet (15-20 Celsius fok), ezekről kevés szó esik, pedig fontos tényezők. A széllökések hatása abban mutatkozik meg, hogy az adott növényállományban ahol a szél meglöki a drónt, ott lesznek permetezetlen területek. Mindezt figyelembe véve évente körülbelül 100-120 olyan nap van, amikor alkalmas az időjárás a permetezésre.
A drónos permetezéshez egy évben 100-120 időjárási szempontból alkalmas nap áll rendelkezésre – forrás: Pixabay
A szakember azt is említette: a cseppképzés lehet hidraulikus és mechanikus. Utóbbinál egy tárcsa végzi a növényvédő szer porlasztását többféle cseppméretben, s létezik olyan beállítás, ami csupán 5 liter/hektáros lémennyiséget tesz lehetővé. És akkor elérkeztünk a következő kérdéskörhöz: azt sem tudni pontosan ma még, hogy a kisebb lémennyiségben hogyan "viselkednek", hogyan lépnek majd reakcióba egymással a hatóanyagok, az eltérő cseppméretek elsodródása hogyan alakul, illetve azt se felejtsük el, hogy míg például a szántóföldi permetezőgépekben folyamatosan biztosított a permetszer keverése, addig a drónok esetében nem. Az elején megtörténik a bekeverés, aztán öntjük bele a tartályba a permetlevet, s mire végzünk a munkával, nagy eséllyel a készítmény leülepedik a tartály alján.
– Amikor pedig permetezel, kártevőtől és kórokozótól függően lehet különbség a cseppméretek között is, ami alapvetően befolyásolja a szükséges lémennyiséget. Ráadásul arról még nem is beszéltem, hogy ha a permetlé sűrűsödik, akkor újra kell kalibrálni az egészet, mert nő a koncentrációja és a viszkozitása is. Ez azt jelenti, hogy a drón az eredeti beállítással már nem tudja azt a mennyiséget kijuttatni, ami szükséges – hívta fel a figyelmet Borhi András.
A szakember végül hozzátette: manapság erős marketingjük van a drónoknak, de még elég sok a nyitott kérdés, amelyekre pedig elég gyorsan adekvát válaszokat kellene adni.
A drónos növényvédelemmel kapcsolatos legfrissebb információkért gyere a PREGA-ra, biztosítsd be a helyed most!
Videók és cikkek a precíziós gazdálkodásról
A PREGA időpontja: 2024. február 6-7-8.
A PREGA helyszíne: Budapest, Aquaworld Resort ****, Konferencia Központ
