Ezenfelül további 2 milliárd forintot jelentett az állategészségügyi hatóságoknál a megsemmisítés, védekezés, a fertőtlenítés és a laborvizsgálatok költsége – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott válaszából.
Amennyiben az állattartók eleget tettek az állategészségügyi jogszabályokban foglalt kötelezettségeiknek, akkor az elhullott és leölt állatok, valamint a megsemmisített eszközök, takarmányok után 100 százalékos állami kártalanításban részesültek, amelyet a hazai költségvetésből kaptak meg.
Ahol megállapítást nyert, hogy jelen van a betegség, ott a teljes állományt fel kellett számolni. A kártalanítási összeget a Baromfi Terméktanács által megadott piaci árkalkuláció alapján állapították meg a megyei kormányhivatalokban és a járási hivatalokban, vagyis ugyanazt a kártalanítási eljárást alkalmazták országosan, egységesen minden – akár professzionális, akár háztáji – állattartó esetében.
Azonban azok az állattartók, akik nem tesznek eleget a járványmegelőzéssel kapcsolatos kötelezettségeiknek (úgymint a hatósági állatorvos értesítése stb.), kizárhatók a kártalanítási eljárásból.
Magyarországon 2016 novemberében jelent meg a madárinfluenza – fotó: Shutterstock
A járvány felszámolásához az Európai Unió is hozzájárul, a növény- és állategészségügyi vészhelyzeti alapból egyes költségek 75 százalékát utólagosan kifizeti hazánknak.
A 11 milliárd forintból már 10,5 milliárd forintot folyósítottak a tulajdonosoknak. A megyei kormányhivatalokban és járási hivatalokban eddig 741 kártalanítási határozat készült, amelyből 644-et már kifizettek. A kártalanítások kifizetése tehát még nem zárult le.
Bács-Kiskun megyében még áprilisban is jelen volt a járvány, és a fertőzött takarmányok elszállítása is zajlott, ennek következtében a kormányhivatalokban még áprilisban, illetve májusban is hoztak új kártalanítási döntéseket, amelyeknek a kifizetése még folyamatban van.