A NAK elnökét a MEGFOSZ által rendezett CLIMMAR Kongresszuson értük utol, ahol azt a kérdést tettük fel, hogy az uniós pénzek körüli vitának lehet-e valamilyen közvetett vagy közvetlen hatása a területalapú támogatások és a pályázati összegek kifizetésére.

Van-e köze a KAP-nak a helyreállítási alaphoz?

Győrffy Balázs azt mondta, hogy a helyreállítási alap forrásai körül azért alakult ki komolyabb vita korábban, mert az EU ehhez az összeghez hitelként tudott hozzájutni, aminek felvételéhez teljes konszenzusra volt szükség, és eleinte ez nem volt meg. Ez a forrás tehát nem a tagállami befizetésekből származik. Magyarország először nem támogatta a hitel felvételét, de nem akarta akadályozni sem, elsősorban azért, mert a helyreállítási alap több dél-európai állam csődközeli helyzetében nyújthat komoly segítséget.

Azzal viszont, hogy ezek a források elérhetővé váltak most már Lengyelország és Magyarország kivételével minden EU-s tagállamnak, immár versenyképességi kérdés is.

Amit viszont fontos leszögezni: a Közös Agrárpolitika forrásait, támogatási rendszerét ez a visszatartás nem érinti. A Közös Agrárpolitika forrásai biztosítottak, az RFF (helyreállítási alap) tekintetében ez év végéig minden remény szerint meglesz az egyezség EU-val.


Indul a területalapú támogatás előlegének kifizetése

Magyarországon az elmúlt időszakban gyakorlattá vált, hogy előleget kapnak a gazdák, az őszi időszakban október közepétől azoknak a közvetlen támogatásoknak kapják meg egy részét, amelyeknek egyébként a következő év június vége lenne a kifizetési határideje. "Ehhez a gazdák hozzá is szoktak és a likviditási kérdéseknél ezt természetesnek is veszik. Most is lesz előleg – az előzetes becslések alapján több mint 300 milliárd forint kifizetésére nyílik majd lehetőség –, az EU-val folytatott viták mindezt nem befolyásolják. A magyar költségvetés által előfinanszírozott forrásról van szó, ilyen értelemben ez egy állami segítség a gazdáknak" – emelte ki Győrffy Balázs

A hazai társfinanszírozás mértékének emelése nagyot lendíthet az agráriumon

Az előző hétéves ciklusban a hazai társfinanszírozás mértéke közel 15 százalék volt, ami azt jelenti, hogy az elnyert pályázatok támogatási összegének alig több mint 15 százaléka származott a hazai költségvetésből, mintegy 85 százalék pedig uniós forrás volt. Ez most megfordult: a pénzek 80%-a a hazai költségvetésből jön, és 20 százalék az uniós büdzséből. Tehát Magyarország négyszer annyit tesz hozzá a beruházásokhoz, mint ami az EU-ból érkezik. "Ezzel nem titkoltan az volt a cél, hogy azok a grandiózus fejlesztések, amelyekkel átléphetjük a saját árnyékunkat és közelebb tudunk kerülni a versenytársakhoz – infrastrukturális, technológiai újítások – megvalósuljanak. Hétéves tervezési időszakról beszélünk, aminek már a 3. évében vagyunk, és a beruházások, fejlesztések zöme még előttünk van" – fejtette ki Győrffy Balázs.

A kiskereskedelem is azzal számol, hogy a minőségileg eddig is jó paraméterekkel rendelkező magyar termékek a technológiai fejlődés következtében határozottan nagyobb szerepet követelnek majd maguknak a hazai és a nemzetközi termékpalettán egyaránt.

Sürgető generációváltás

Győrffy Balázs a CLIMMAR Kongresszuson tartott köszöntőjében a MEGFOSZ-szal való együttműködés kapcsán külön kiemelte az agrárszakmák népszerűsítéséért tett erőfeszítéseket, amely fontos része a generációváltásnak. Mint mondta, a generációváltás egy súlyos kihívás. Nagy kérdés, hogy hogyan tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára ezt a szakmát, minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy becsábítsuk őket a mezőgazdaságba. A MEGFOSZ-szal szoros együttműködésben valósul meg folyamatosan a Legyél te is agrárgépész! program, amely érdemben emelte a mezőgazdasági ágazat presztízsét és a láthatóságát. Szintén kiemelte a Szakma Sztár Fesztivál, a Szakmakóstoló, és Őszi pályaorientációs nap jelentőségét a fiatalok megszólításában.

Győrffy Balázs

Győrffy Balázs a CLIMMAR Kongresszuson, Budapesten – Fotó: MEGFOSZ/Kereki Dávid

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy véleménye szerint azok a gazdák, akik kellő figyelmet fordítanak, a következő generáció képzésére, tapasztalatok szerzésére, külföldi tapasztalatokhoz való hozzájutáshoz, jó úton járnak. Fontos, hogy a megfelelően képzett és tapasztalt "gyerek" tudásában bízzon a gazdálkodó. "Bölcs magatartás, ha valaki képes elfogadni, hogy a gyerek több tapasztalattal és tudással rendelkezik már".

A generációváltás ugyanis minimum két embert feltételez: legyen valaki, aki át akarja adni/hajlandó átadni a gazdaságot, viszont a másik oldalon szükség van a nyitottságra, hogy valóban folytassa is a felmenő által megkezdett munkát a fiatalabb gazda. A fiatalok szerepvállalása sok mindentől függ, a gazdaság életképességétől is, de attól is, hogy milyen jogi, adózási környezetben kell boldogulni, lát-e perspektívát a családja számára egy 20-30 éves gazda.

"A jogalkotásában, a rendszer újragondolásban a kamarának és a kormányzatnak nagy felelőssége van, a problémák jó beazonosítása után most a megoldások következnek. Jövőre élesedik a gazdaságátadási törvény, az új agáradózási törvény tavalyi életbe lépése kapcsán pedig már komoly előre lépések láthatóak az agrárgazdaságok működésében" – fejtette ki a NAK elnöke.

CLIMMAR Kongresszus

A kongresszus egy több napos program, melyet a nemzetközi szövetség képviselőinek rendez meg a MEGFOSZ. Ezt a kongresszust minden évben más-más országban rendezik meg, az idei évben Magyarország és így a MEGFOSZ nyerte el ennek megrendezését.

A CLIMMAR egy 16, a MEGFOSZ-hoz hasonló, nemzeti szövetségeket tömörítő szervezet, egyik meghatározó tevékenysége az évente megrendezésre kerülő tavaszi fórum és az őszi kongresszus. Ezeken a szakmai rendezvényeken, fontos ágazati egyeztetésekre kerül sor, valamint a tagok képet kapnak az egyes országok szakmai eseményeiről, illetve a mezőgazdasági gépkereskedelmi tendenciákról.

A kongresszus eseményeiről hamarosan beszámolunk.