A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban a lakosságot sok kérdés foglalkoztatja. Többek között az is, hogy valóban betiltották-e az Európai Unióban a száj- és körömfájás elleni vakcina használatát? Az illetékesek válaszából kiderül, hogy egy már érintett állomány életét a vakcina sem mentheti meg, azaz a beoltott állatokat is le kell ölni – írja a 24.hu.

Vida Jánost, az Etyeki Kecskesajt manufaktúra tulajdonosát idézi a lap, aki elmondta: "Tudom, hogy van vakcinázási lehetőség a ragadós száj- és körömfájás betegség esetében, de az Európai Unión belül nem engedélyezett. Azt is tudom, hogy a vágóállatoknál utána nehéz eldönteni, átesett-e az állat a betegségen, vagy sem, ezért, ha külföldön szeretnék értékesíteni, ott nem fogadják a vakcinázott állatokat."

A 24.hu számos kérdést feltett az Agrárminisztériumnak a témával kapcsolatban: arra voltak kíváncsiak, hogy valóban nem engedélyezett az unión belül – így Magyarországon sem – a vakcina használata a száj- és körömfájás megelőzésére? Mi ennek a szakmai oka? A vakcinázási tilalom feloldására járvány esetén van-e lehetőség?

szarvasmarha

A vakcina létezik, de tilos használni – fotó: pixabay.com

A szaktárca a válaszában jelezte: kizárólag csak az EU Bizottság engedélyével lehet vakcinázni, a vakcinák kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A betegség elleni vakcinázás akkor jöhet szóba, ha a fertőzött állatokban a vírusürítési időszakot le szeretnék csökkenteni, hiszen a nagytestű állatok leölése hosszabb időt vesz igénybe.

Hozzátették: „a vakcinázott állatokat is le kell a későbbiekben ölni, az ország a mentességét ugyanis csak ezt követően nyerheti vissza." Így tehát emiatt „a kereskedelmi korlátozásokat később oldhatják fel, ha széles körben alkalmazzák a hatóságok".

Minél több állat kerül vakcinázásra, a mentesség annál később nyerhető majd vissza, mert a mentesség visszaszerzésének a feltétele a vakcinázott állatok leölése is.


Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a vakcinát „a Nébih vásárolja meg és biztosítja. Az EU vakcinabankjához (EUVB), mint minden EU-tagállam, Magyarország is jogosult hozzáférni, a vakcinaigénylés az EU vakcinabankjától történik, vagy más tagállam által legyártott vakcinákból vásárolhat, amennyiben azt a tagállami hatóság lehetővé teszi."

A szaktárca kiemelte: a vakcinázási stratégiát „az adott járványhelyzet határozza meg, lehetséges a járványgócban vakcinázni, vagy több kitörés esetén egy járványgócok körüli vakcinázott állatokból álló védőzónát létrehozni."

A helyi lakosok közül sokakat érdekelt az is, hogy a tetemeket miért nem égetik el, miért kell azokat dögkútba temetni? A minisztérium válasza  ez volt: „A betegség rendkívül ragályos, ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemeknek a távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelést (és nem elégetést) alkalmazzák."

Indexkép: pixabay.com