– A kezdetektől benne vagyunk az agrár-környezetgazdálkodási programban, a kísérleti AKG idején kerültünk bele, a kétezres évek elején – mondja Zaicz Krisztina, aki férjével a szalafői Ferencz Portán 100 hektár területen foglalkozik gyepgazdálkodással, illetve kb. 100 marhából álló állománnyal.
A környezetgazdálkodási alapelveknek megfelelő marhatartáshoz hatalmas gyepterületekre van szükség – fotó: Agroinform.hu
Majdnem 20 évnyi tapasztalattal a hátuk mögött nem állítják, hogy nem éri meg, vagy felesleges fáradtság volna az AKG kifizetések miatti szabályok betartása. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak az Őrségi Nemzeti Parkkal illetve a Magyar Államkincstárral, számos szakmai egyeztetésen és helyszíni ellenőrzésen vannak már túl. Hiányérzetük azonban szinte mindig van.
– Az idei helyszíni ellenőrzést nehezen tudjuk lezárni, ugyanis a Nemzeti Park és a Kincstár szakértői nem pontosan ugyanazon az állásponton vannak, még keressük a válaszokat. Szakmai szempontból megfelelünk a természetvédelmi előírásoknak, azonban a támogatás igénybevételével kapcsolatban előírtakat a két szervezet több helyen másképp értelmezi.
A házaspár 100 hektáron foglalkozik gyepgazdálkodással, az agrár-környezetgazdálkodási tematikus csoportok közül háromban érintettek:
- MTÉT Hegy- és dombvidéki madárvédelmi gyep tematikus előíráscsoport
- MTÉT nappali lepke-védelmi gyep tematikus előíráscsoport
- Horizontális gyep előíráscsoport
Az AKG gyepgazdálkodási alapelvei szerint csak meghatározott időszakokban lehetséges a kaszálás – fotó: Agroinform
Horizontális előíráscsoportok
A horizontális előíráscsoportok az országban bárhol értelmezhetőek, nem kötődnek semmilyen speciális tájkarakterhez.
Az előírásokat a következő célok elérése érdekében alakították ki:
- talajvédelem és a termőképesség megőrzése,
- környezetvédelmi szempontok (műtrágyák és növényvédőszerek okszerű használata),
- a mezőgazdasághoz kötődő élőhelyek védelme, valamint
- a változó éghajlathoz való alkalmazkodás.
Gyep esetében néhány betartandó szabályok közül: ha vízzel telített a talaj, gépi munka nem végezhető rajta, öntözés, trágyázás, éjjeli géppel végzett munka tilos.
Emellett vannak olyan előírások, melyeket szabadon választhatnak, és a vállalásoknak megfelelően alakul a kifizetés összege (pl. vadriasztó lánc használatával, illetve a túllegeltetés elkerülésével is növelhető a kifizetés mértéke).
– A legtöbb szabályt könnyen el tudjuk fogadni – mondja Krisztina. – De van néhány szempont, amelyekkel nehezen birkózunk meg, és az elmúlt évek során az AKG program társadalmi egyeztetéseikor mindig jeleztünk, hogy aggályos: például a trágyázás tilalma. Csak a legelő állatok által elszórt trágya maradhat a gyepterületen, ami nagyon kevés a megújuláshoz, tekintettel arra, hogy a gyepen felnövő borjakat eladjuk, tehát nem ezt a területet fogja a továbbiakban trágyázni.
A borjakkal nagyon sokat „kiveszünk” a földből, évek alatt már látszik a réteken a széna hozamcsökkenése.
A keletkező trágya felhasználása miatt is érdekes a kérdés, hiszen éves szinten 5-600 tonna mélyalmos trágya keletkezik. Annak ellenére, hogy
szinte minden szántóföldet művelő gazda örömmel felhasználná, az elszállítás óriási költségekkel jár, ezért többször előfordul, hogy veszteséggel tudnak megszabadulni tőle.
Ugyanis szinte az egész Őrségben trágyázási korlátozások vannak, így csak a távolabbi gazdálkodóknak lehetne eladni.
Tematikus előíráscsoportok
A tematikus előíráscsoportoknál már jóval több feltételnek kell megfelelni, és ezek nem is választható kategóriák, a Nemzeti Park határozza meg, hogy az AKG-be való belépés során melyik földterülettel melyik előíráscsoportot kell figyelembe venni. A horizontális előírásokon túl lényeges a kaszálások időbeli korlátozása: a madárvédelmi tematikus előíráscsoport esetében az első kaszálás a terület maximum 50%-án legkorábban augusztus 1-jén kezdhető meg, melyhez a nemzeti park írásos engedélye is szükséges. Ezzel szemben a lepkevédelmi előíráscsoport szerint június 15. és szeptember 15. között tilos a kaszálás, legeltetni is csak a terület 50 %-án lehetséges.
– Ahhoz, hogy be tudjuk osztani, hogy a 100 hektárnyi területen mikor és hol lehet kaszálni, legeltetni, komoly tervet kell készítenünk, amit szigorúan követünk is, pedig az időjárás is jelentős tényező, és nincs tolerancia az előírásokban ennek figyelembe vételére.
Ez a következő megoldandó feladat: hiába kell június 15-ig a területek felét lekaszálni a lepkevédelmi területeken, ha egész júniusban esik az eső. Ha nagyon csapadékos az időjárás, kifutnak az időből, ezt a problémát a jelenlegi rendszer nem tudja kezelni, ahhoz nincs benne elég rugalmasság. Az is komoly kihívást jelent, hogy egy-egy település egyik részén a madárvédelmi program előírásainak kell megfelelni, a másik részén pedig a lepkevédelminek.
A rendszer sokszor nem elég rugalmas – ezen a következő támogatási ciklusban igyekeznek javítani (illusztráció) – fotó: Agroinform.hu
– Sosem gondoltunk arra, hogy nem pályázunk az AKG programban való részvételre. Fontosnak tartjuk azokat a szempontokat, amelyeket előírnak. A nemzeti parkkal nagyon jó a kapcsolatunk, minden fontosabb lépést igyekszünk egyeztetni velük.
A szakmai és az elszámolhatósági feltételek nem minden esetben fedik egymást, remélhetőleg ezeket a problémákat lehet majd orvosolni.
Például a Nemzeti Park teljes gazdaság szinten tartja fontosak a célprogramokon belüli területarányok és dátumkorlátozások betartását (max. 50% területen lehet kaszálni), az ellenőrzés során viszont a parcellánkénti megosztás várták volna el a Kincstár szakértői. Ennek szinte lehetetlen volna megfelelni, így is több napos munka a kaszálási terv összeállítása, majd még nagyobb kihívás annak megvalósítása, tekintettel az időjárás kiszámíthatatlanságára.
Ebben az évben február és június között szinte nem esett eső, így hiába kellett volna kaszálni június 15-ig, nem nagyon volt mit. Az is kérdéses volt, hogy egyáltalán a marhákat meg tudják-e tartani télre, hiszen rövid idő alatt kellett annyi szénát összegyűjteni, ami a téli időszakra elég lesz. A nyári esők talán kisegíttették őket a bajból. Ottlétünkkor is kaszálás folyt.
A széna tárolása nagy kihívás, nehézkes a szénatároló-építés az előírások miatt – fotó: Agroinform.hu
Hogyan lehet belépni az AKG-ba?
Az agrár-környezetgazdálkodási programban való részvételhez arra van szükség, hogy az AKG ciklus megadott időpontjában a gazda a földmérővel kiméretett területeinek EOV koordinátáit beadja a Magyar Államkincstárhoz. Ott meghatározzák, hogy ezeken a területeken mely előíráscsoportok relevánsak, majd ellenőrzik a földhasználatot: vagy tulajdonosként, vagy a teljes ötéves AKG ciklus idejére érvényes földhasználati szerződéssel szükséges rendelkeznie a pályázó gazdának.
Az AKG kifizetések igénylése a területalapú támogatásokkal (egységes kérelem – SAPS) egy időben, évente, ugyanazon a felületen történik, mint ahogyan a Natura 2000 területeken való gazdálkodás kompenzációs kifizetéseinek igénylése is.
Mi köze van az AKG-nek a Natura 2000-hez?
A Natura 2000 program előírásai hasonlóak az AKG-s előírásokhoz, de lényeges különbség, hogy akinek Natura 2000-rel érintett területe van, számára nem opcionális, hogy részt vesz-e a programban vagy sem. Attól függetlenül, hogy az egységes kérelem beadásakor igényli-e a Natura 2000 utáni kifizetést (ami jelenleg hektáronként 69 euró), a terület művelésével kapcsolatos előírásokat be kell tartani, ennek hiányában szankciók következhetnek.
Összességében, azokon a területeken, ahol a Natura 2000 szabályainak meg kell felelni, ott érdemes az AKG programot is megpályázni, hiszen a szabályok nagy része eleve betartandóak (pl. hogy éjjel nem lehet kaszálni, vagy a kaszálatlan területek meghagyása 10-15 % mértékig). Természetesen az AKG kifizetés a Natura 2000 területeken hektáronként 69 euróval kevesebb, hiszen kétszer ugyanazért a természetvédelmi szolgáltatásért nem fizet az állam.
Itt nem "csak" a lepkék és a madarak védelméről van szó, hanem az egész mezőgazdaság fenntarthatóságáról – fotó: Agroinform.hu
Agrár-környezetgazdálkodási visszatekintés – miért van erre szükség?
A 20. század az Európai Közösség megújulását is magával hozta, ekkor az EU egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre szolgáló – hosszú távon is „fenntartható” közös agrárpolitikát dolgoztak ki Brüsszelben.
Magyarország a csatlakozást követően hamar elkötelezte magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvételére és alkalmazására. Az EU-s támogatási rendszer hazai megismertetése céljából 2002-ben elindult a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), amelyet teljes egészében hazai forrásból finanszíroztak.
Ezt követően 2004–2009 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) belül, 2009–2014 között pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az Agrár-környezetgazdálkodási programhoz való csatlakozásra.
2015-2020-as időszakban a Vidékfejlesztési Program (VP) keretén belül nyílt lehetőség az AKG támogatás igénylésére, a részletek megismertetése céljából a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadásában kézikönyv is készült. A kiadványban a kompenzációs kifizetések összege is megtalálható.
|
Az AKG kifizetés az előírásokban meghatározott gazdálkodói többletvállalások ellentételezésére szolgál, nem egy egyszerű területalapú támogatás. A többletvállalásoknak hatással kell lennie az agrárkörnyezet minőségének fenntartására, fejlesztésére.
A programban való részvételt alapvetően el kell nyerni, az egyik legfontosabb objektív bírálati szempont a földtulajdon viszonyainak rendezettsége.
Jogszabályok tekintetében a következő rendeletek az irányadóak:
- Kölcsönös Megfeleltetés előírásai és követelményei (JFGK és HMKÁ - 1306/2013/EU rendelet)
- 10/2015. (III. 13.) FM rendelet szerinti minimumkövetelmények (zöldítés rendeletben
- szereplő minimumkövetelmények)
- 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Mezőgazdasági
- Gyakorlat (HMGY) követelményei
- 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. mellékletében meghatározott követelmények.
Nem kell választani
A megváltozó klímahelyzet miatt nem kérdés, hogy egyre több, a mezőgazdaságot is befolyásoló, környezeti szempont kerül bele a területalapú támogatások, illetve pályázati úton elnyerhető beruházási támogatások rendszerébe is. A változó, és olykor nehezen betartható, egyre szigorúbb feltételek elfogadása azonban nem a lepkék és a madarak védelme körüli romantikus elképzelés megvalósításáról szól, hanem egy olyan fenntartható mezőgazdasági környezet kialakításáról, mely megélhetést nyújt az abban dolgozók számára, ugyanakkor megoldást kínál a világszinten jelentkező élelmiszerhiányra, valamint „ember- és állatbarát” környezetünk megóvására.
