Az április 18-i Agroinform AÖP webináriumon rengeteg kérdést tettek fel a résztvevők előzetesen és a rendezvény ideje alatt is. Összefoglalónkban olvasható 15 kérdés és válasz, amelyet az Agrárminisztérium osztályvezetője, Madarász István válaszolt meg, illetve 6 olyan kérdés, amelyekre dr. Pénzes Évától, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetőjétől kaptunk válaszokat.

A további kérdéseket továbbítottuk az Agrárminisztériumnak, amint megkapjuk a válaszokat, frissítjük cikkünket.

AÖP gyakorlatok

1. Mi van akkor, ha a jogszabálytervezetben említett minimum 2 helyett  4 pontot vállal a termelő, de a 4 pontból csak kettőt teljesít? Van-e következménye?

Nincs. A Kincstár a 2 pont (fölhasználatai kategóriánként) teljesülését fogja vizsgálni.

2. Milyen jogkövetkezményekkel lehet számolni?

Mindent vagy semmit elvére épül az AÖP. Ha valamelyik földhasználati kategóriában nem teljesíti a termelő a 2 pontot, akkor nem csak az a földhasználati kategória esik el a támogatástól, hanem a többi terület is. Van kivétel: ha olyan földhasználati kategóriában nem teljesül a 2 pont, amire nem volt kötelező vállalni (pl. küszöbérték alatti méretkategóriában lévő területek) vagy a Natura 2000 gyepterületek. Illetve speciális az, amikor olyan szántós gyakorlatot választ, amikor a szántó 50 százalékában kell teljesülnie pl. egy forgatás nélküli művelésnek. Ha például 80 %-ot vállal a termelő, de az derül ki, hogy a 80 % nem sikerült, viszont az 50 százalék teljesül, meglesz a 2 pont.

3. Ugyanaz a tábla részt vehet-e több gyakorlatban? Ha egy táblán többször végzek el egy gyakorlatot, akkor ez ponthalmozódást jelent-e?

Ugyanaz a tábla részt vehet több gyakorlatban is, hiszen pl. ha 2 olyan szántós gyakorlatot választ a termelő, amely az üzem teljes területére vonatkozik (pl. talajtakarás febr. 28-ig, méhbarát növényvédelem), akkor minden szántóterület részt fog venni minden gyakorlatban.

A szántó 50 százalékára vonatkozó gyakorlatokkal is részt lehet venni ugyanazon a táblán, lehet például forgatás nélküli művelés gyakorlatban és mikrobiológiai készítmények kijuttatása gyakorlatban is ugyanaz a tábla.

Az AÖP vállalások január 1-től december 31-ig tartó időszakra terjednek ki – Fotó: Shutterstock

A második kérdésre viszont nem a válasz. Ha ugyanazon a táblán juttatok ki talajkondicionálót tavasszal és ősszel is, akkor az a tábla egyszer szerepel, tehát egyszer kapható meg érte a pont.

4. Az egy éves vállalás és teljesítés mit jelent?

Január 1-től december 31-ig tartó időszakot nézünk, és táblára vonatkozik, nem növénykultúrára.

5. A 2022 őszén elvetett őszi kalászos alá kijuttatott mikrobiológiai készítmény a 2023-as AÖP kérelemben szerepelhet-e?

Nem. Nem az számít, hogy a növénykultúra az idei évben főnövény, hanem az, hogy az a tábla, amire vállalta a termelő a gyakorlatot, az 2022-ben kapta meg ezt a kezelést.

6. 12 százalék feletti lejtésű területek lehatárolása hogyan valósul meg?

A szója és repce termesztése hogyan valósulhat meg ezeken a területeken?

A MEPAR-ban és a kérelemben minden termelő látni fogja, hogy a tábláin a 12 százalékos vagy a 17 százalékos lejtő bármelyikével érintett-e a terület. Az, hogy egy ilyen tábla érintett bármelyikkel, még nem jelenti azt, hogy a tábla az egész tábla 12 százalék feletti lejtős besorolású, azon múlik, hogy mennyire fed rá a táblára egy ilyen fedvény.

2 hektárnál kisebb táblák esetében az 50 százalékos szabály az irányadó.

A szója és a repce termeszthetősége: ha a sortávolság kevesebb, mint 24 cm, sem a repce sem a szója nem jelenthet problémát.

7. A teljes szántó- vagy ültetvény területen be kell-e tartani a karbamidos szabályt, vagy csak azon az 5 százalékon, amely a gyakorlat teljesítéséhez szükséges?

Minden olyan táblán, be kell tartani ezeket a határértékeket, amelyeken karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.

8. A készítmények kijuttatása már megtörtént. Elismertethetőek-e ezek az idén az AÖP-ben?

Az egységes kérelem benyújtása előtt már sok esetben elvégezte a termelő egyes készítmények kijuttatását, és azoknak a bejelentése már bőven túl van a 15 napos agrotechnikai bejelentés határidején a fizikai megvalósuláshoz képest. De ez nem probléma, mert minden olyan műveletet, amit január 1. óta végeztek el a területen és az AÖP szempontjából releváns, be fogják tudni nyújtani az EK-ben.

9. Szőlőültetvény esetén minden 2. sorközt természetes gyomflóra borít. Elég lehet-e ez az AÖP-ben?

A természetes gyomflóra rendben van, mert ez évelő növényes talajtakarásnak minősül. Nem muszáj telepített növénynek lennie, a spontán füvesedés is elfogadható. Viszont azért nem fogadható el ebben az esetben, mert minden 2. sorközben van csak takarás, ez így nem elég.

A gyomflóra évelő növényes talajtakarásnak számít az AÖP-ben – Fotó: Shutterstock

10. Zárt termesztőberendezésben, zöldségtermesztés esetén 12 hektáros üvegház is választhat AÖP előírást?

Igen, bejöhet zárt termesztőberendezés is az AÖP-be, feltéve, hogy alaptámogatásra (BISS) jogosult területről van szó, és talajkapcsolattal történik a termesztés, nem pedig mesterséges termesztőedényekben.

11. Az AKG és AÖP hogyan illeszthető össze?

A magyar AÖP modell kidolgozásakor alapelv volt, hogy mindenki bejöhessen a programba, és minél több támogatást ki lehessen fizetni, ne legyen kizáró ok az AKG és az ÖKO az AÖP-ben. Arra kell figyelni, hogy ugyanazzal a gyakorlattal nem lehet teljesíteni mindkét program előírásait.

Pl. zöldtrágyanövény termesztése AKG-ban nem számolható el AÖP-ben talajtakarásként. De részt vehet ezzel a területtel az AÖP-ben pl. mikrobiológiai készítmény használatával.

12. Dobos, tárcsás és alternáló kasza használata. A dobos és tárcsás kasza sincs tiltva az AÖP-ben, de plusz pont nem jár érte?

Önmagában az AÖP-ben való részvétel nem jelenti azt, hogy a gazda ne használhatna megszokott módon tárcsás vagy dobos kaszákat, akkor van jelentősége az alternáló kaszának, és akkor válik kizárólagossá, ha a termelő kifejezetten azt a gyakorlatot választja a gyepeire, ami az alternáló kaszára vonatkozik.

Dolgoznak a KAP Stratégiai Terv első módosításán, ez a gyakorlat bővülni fog várhatóan jövő évtől, és az alternáló kaszák mellett egyéb természet- és környezetbarát kaszálási módokat is tartalmazni fog.

13. Gyep szakaszolt legeltetése esetén, ha egy táblán több 12 napos szakasz van, a legeltetési naplóban az áthajtásokat az aktuális területekkel vezetni kell? Vagy egy tábla esetén akár a 4-8 szakasz teljes területét az összes legeltetési nappal fel lehet tölteni, többszöri forduló esetén akár adott gulya a teljes legeltetési időszakban a táblán maradhat?

Logikus, ha egy 100-150 hektáros tábla esetében a táblán belül alakít ki szakaszokat a termelő. A legeltetési naplóban azt kell vezetni, hogy az ezen a táblán belül kialakított szakaszokon mikor és mennyi állatot legeltet.

Az a lényege a legeltetési naplónak, hogy a 12 napos legeltetési szabály betartását kétséget kizáróan tudja igazolni a termelő utólag, ezért az áthajtásokat kell jelölni, mert ezzel tudja az egyes szakaszok terhelését rögzíteni.

14. Egy állattartással foglalkozó gazdaság több, mint 75%-a állandó legelő. A szántókon kizárólagosan szálastakarmány termesztése zajlik. Ilyen esetben a szántó esetében melyik AÖP előírás választására van lehetőség?

Fontos kérdés az állandó gyepek és ideiglenes gyepek viselkedésének tisztázása az AÖP-ben. Ha olyan szálastakarmányról beszélünk, amelyek évelők (pl. lucerna, herefélék, fűfélék, keverékek), ezek ideiglenes gyepnek fognak minősülni, és az AÖP-ben ezekre nem a szántós, hanem a gyepes gyakorlatot kell választani.

15. A pásztoroló és a szakaszos legeltetés módszertana milyen lesz?

Az adminisztratív ellenőrzés alapja a legeltetési napló, a helyszíni ellenőrzés pedig nem teljes körű, az a kiválasztott mintára korlátozódik. Egy helyszíni ellenőrzés keretében meg fogják tudni ítélni az ellenőrök, hogy egy állatállomány pásztoroló legeltetése megvalósul-e, van-e pásztor az állatokkal, ugyanez vonatkozik a szakaszosra is, ugyanazok a helyszíni ellenőrzési megoldások lesznek, mint eddig.

Az adminisztratív ellenőrzés alapja a legeltetési napló – Fotó: Shutterstock

Talajbaktérium készítmények

1. Van-e tudományosan, szakszerű kísérletekkel alátámasztott bizonyíték a talajbaktérium készítmények hatékonyságára különböző típusú, szerkezetű, pH-val rendelkező talajokon?

A forgalomban lévő talajbaktérium készítmények engedélyezésének rendjét és feltételrendszerét a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet írja elő. E szerint ezeknek a termékeknek a forgalmazási és alkalmazási engedélye a talajadottságokat és a növénykultúrákat figyelembe vevő kísérleti vizsgálati alátámasztáshoz kötött. Az engedélyező hatóság (Nébih) a mintegy egy évig zajló hatékonyságot igazoló kísérleti vizsgálati eredményeket csak GEP (Good Experimental Practice) tanúsítvánnyal rendelkező vizsgálati intézményektől fogadja el. A szabályozott kísérleti vizsgálati módszertan tudományos igényű szakmai tartalmon alapul és matematikai statisztikai értékelési eszközöket is alkalmaz. A magyarországi engedélyezési gyakorlat a nemzetközi összehasonlításban is a legszigorúbb, szakmaiságában is elismert körbe tartozik.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség „közös" Nébih tartamvizsgálata savanyú, Ramann-féle barna erdőtalajon folyt és még most is tart.

A Szövetségben szereplő vállalkozások mindegyikének vannak egyetemek, kutatóintézetek által vezetett vizsgálati eredményei különböző típusú és szerkezetű talajokon, szintén több évtizedre visszamenőleg. A Tagok minden évben végeztetnek a különböző talajokon ellenőrzött, szakmailag vezetett szántóföldi (kisparcellás és online) vizsgálatokat a mikrobiológiai készítményekkel. A kísérletek alapján a hatékonyság bizonyított.

2. Hogyan lehet a programmal a föld termőképességét növelni?

A talaj termőképességének növelését komplex módon lehet megoldani. Az egyik legfontosabb a talajélet fokozása, serkentése. A baktériumos talajoltás célzottan gazdagítja a termőtalajokat mikroorganizmusokkal, ezáltal jótékony hatással van a talajéletre. A kutatási eredmények igazolták, hogy a talajba oltott baktérium törzsek a növény igényei szerint szaporodnak fel és „szolgálják" az életfolyamatokat, szükségleteket. (Például a kukoricánál címerhányás előtt a rizoszférában – gyökér környezetében – a foszfor feltáró baktériumtörzsek szaporodnak fel a megnövekedett foszfor igény miatt.) A másik fontos tényező a talaj szervesanyag-tartalmának növelése. A növényi maradványok visszadolgozása a talajba és szakszerű kezelése szárbontó baktérium készítményekkel növelik a szervesanyag-tartalmat. Tápanyagot biztosítanak a következő növénykultúra számára és javítják a talajszerkezetet, így a talaj víz- és hőháztartását. Emellett a patogén gombák elszaporodását gátolják. Összefoglalva a mikrobiális talajoltás minden fontos területen segíti a talajélet javulását, a növények egészséges fejlődését – tápanyagot tár fel és szolgáltat (N, P, K, mikroelemek), stressz hatásokat mérsékel, vizet tárol és közvetít, véd a patogén gombáktól, növényi hormonokat termel, talajszerkezetet javít, stb.

A termőképesség növeléséhez természetesen hozzájárul többek között a helyes talajművelési gyakorlat, a szakmailag átgondolt vetésforgó és még sorolhatnánk. Ezért a termőképesség növelését átfogóan kell kezelni és az adott talajtípusnak, éghajlati körülményeknek megfelelő kombinációt kiválasztani a termőképesség javításakor. A lényeg, hogy nincs egyetlen helyes megoldás, komplex rendszerben kell gondolkodni.

3. Hogyan érvényesül a "Talajt tápláld"-elv, hogy a jó vagy jobb talajállapoton keresztül valósuljanak meg a készítmények elvárt hatásai?

A növénytermesztésben fontos szem előtt tartani, hogy a talaj állapota az egyik legfontosabb tényező a sikeres és eredményes gazdálkodás eléréséhez. Hiába rendelkezik kiváló genetikával az adott vetőmag, ha gyenge minőségű a termőföld. De az is igaz, hogy ha nincs elegendő csapadék, akkor még a többi optimális feltétel esetén sem kaphatunk kielégítő eredményt.

A baktériumkészítmények talajra gyakorolt hatása általában több éves használat után mutatkozik meg. Ekkor tapasztalják meg a gazdák a talajszerkezet javulását és a kiegyenlített, magasabb termésátlagokat. Az is igaz, hogy a jó adottságú termőtalajon kevésbé mutatkozik meg a baktérium készítmények jótékony hatása, de segít a talajállapot fenntartásában. A gyenge, talajéletben szegény talajoknál azonban jelentős javulás tapasztalható a mikrobiológiai termékeknek köszönhetően.

4. Baktériumos szárbontásért lehet-e 2 pontot kapni?

Igen, ha terület legalább 50 %-án használnak szárbontó baktérium készítményt.

5. A növény és talajkondicionálók esetén az ellenőrző hatóság hogyan fogja vizsgálni a teljesülést, mivel a legtöbb engedélyokiratban nincs meghatározva a minimális kijuttatási szám és a dózis?

Tudomásunk szerint a Nébih engedélyokiratban szerepelnie kell az alkalmazási technológiának, így a kijuttatási dózisnak is.

6. A "Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen" vállalás esetében a terület min. 50%-án, évente 1 alkalommal elegendő használni az elismert készítményeket?

Igen, akár vetés előtt használják a talajoltó baktérium készítményt, akár szár- és levélmaradványbontáskor alkalmaznak szárbontó baktériumterméket.