Vannak idős gyümölcsfák a kertedben? Akkor nagyon szerencsés vagy! Az idős gyümölcsfák értéke ugyanis felbecsülhetetlen, még akkor is, ha már jó ideje nem hoznak termést. Gyönyörűek, árnyékot adnak és friss levegőt nyújtanak nekünk. Ráadásul az idős fákat valamiért sokkal jobban kedvelik a madarak is, így ha madárcsicsergésre ébredsz, abban igazán nagy szerepe van az idős fádnak is.

De azon túl, hogy a fák megtisztítják a levegőt, oxigént termelnek és megkötik a szén-dioxidot, óriási szerepet töltenek be a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Az idős gyümölcsfa igazi kincs, ezért ne feledkezzünk meg róla! Megöregedett, mint ahogyan majd mi is fogunk, de attól még fontos szerepe van a kertünkben és az életünkben is. Ne vágjuk ki, hanem öntözzük és gondoskodjunk róla! Ha pedig jól csináljuk, még termőre is fordulhat!

Erre van szüksége az idős gyümölcsfáknak

1. Fontos, hogy rendszeresen gyomláljunk a gyümölcsfánk körül. A gyomok egyrészt elveszik a gyümölcsfa elől a tápanyagot, másrészt különféle betegségek, kártevők támadhatják meg miattuk a gyümölcsfát. Távolítsuk el a gyümölcsfa alatt növekvő sarjakat is.

2. A gyümölcsfa körüli mulcsozás nem csak a gyomok elleni harcban van a segítségünkre, de a nedvességet is bent tartja a talajban, nem engedi túlságosan felmelegedni azt, és idővel, a talajba épülve, tápanyaggal látja el a gyümölcsfánkat.

3. Az idős gyümölcsfa koronájára is figyeljünk oda. Még akkor is, ha nem hoz termést. Fontos, hogy a levegő és a napfény által átjárható legyen, hogy minél kevesebb betegség leselkedhessen a fára.

4. A permetezésnél is gondoljunk az idős gyümölcsfánkra. Ha egy növény ugyanis kimarad, és nem lesz permetezve, akkor az képes megfertőzni a többit is.

alma almafa

Az idős gyümölcsfa az ifjítás után pár éven belül újra termővé válhat. Fotó: Shutterstock

Természetesen, ha az idős fa veszélyes, mert sérült, vagy könnyedén kidőlhet egy vihar alkalmával, nem kérdés, hogy ki kell vágni.

Idős gyümölcsfa nem vén gyümölcsfa

A gyümölcsfák többsége akár 50 éves koráig is elélhet, sőt, a dió, a cseresznye és a szelídgesztenye akár 100 évig is. Egy kis odafigyeléssel pedig még azt is elérhetjük, hogy újra termővé válhassanak a gyümölcsfáink.


Az idős gyümölcsfák fejlődése egy bizonyos kort elérve hanyatlani kezd. Koronájuk belseje kiritkul, az árnyékos részeken a vázágak felkopaszodnak. Gyümölcsük egyre apróbb, és egyre íztelenebb lesz. Idővel pedig már nem fognak termést hozni.

Az ifjítás, amennyiben ép a fa gyökérzete és a törzse, kiváló eszköz lehet a kezünkben a gyümölcsfa életének meghosszabbítására. A fiatalításra minden gyümölcsfaj fái alkalmasak. A leggyakrabban az alma, a körte, a szilva és a kajszi esetében alkalmazzák a módszert, de minden idős fánál megéri egy próbát tenni. Azonban csakis azt a fát érdemes megifjítani, amelynek a gyökérzete és a törzse ép. Ha pedig jól végeztük a dolgunkat, két év múlva ismét termő gyümölcsfánk lesz.

Az ifjító metszés pillanata akkor jön el, amikor a gyümölcsfa levelei lehullanak, de még a rügyfakadás előtt vagyunk. Fontos, hogy mindig a fagyok beállta előtt végezzük el. Ha így teszünk, jóval gyorsabban gyógyulnak be a keletkezett sebek. Mindenképpen fertőtlenített eszközzel dolgozzunk, és a munka után se feledkezzünk meg a helyes sebkezelésről!

Az alma- és a körtefákat ősszel, a lombullás idején, vagy tavasszal, a rügyfakadás kezdetén lehet megifjítani, míg a csonthéjas gyümölcsfák, mint például a cseresznye, a meggy, a kajszi, az őszibarack és a szilva ifjítását a gyümölcstermés betakarítása után, szeptember környékén célszerű elvégezni.

Az ifjítás lépései

1. Az ifjítás során először az elszáradt, befelé növő, túl hosszúra nyúlt vagy lombtalan ágakat távolítsuk el. A metszést mindig a korona alsó ágainál kezdjük és lentről haladjunk mindig felfelé. A munkát kezdjük a vastag vázágak kurtításával. Figyeljünk rá, hogy mindig maradjon elegendő egyéves vessző, hiszen majd ezekből újul meg a korona. A vesszőket fél- vagy egyharmad hosszúságúra kell visszametszeni, a fattyúvesszőkre viszont vigyázzunk, mert ezeket rövid idő alatt termőrésszé lehet alakítani.

2. Az ifjításnál során legfeljebb a korona kétharmadát távolítsuk el.

3. Az ágakat mindig egy fiatal vessző felett kell lefűrészelni úgy, hogy a metszési felület függőleges, és semmiképp se vízszintes legyen.

4. A keletkezett sebeket mindig kezeljük le. Ez semmi esetre sem maradhat el, még egy fiatal fa esetében sem, de egy idős gyümölcsfa sokkal fogékonyabb a különféle fertőzésekre, ezért nagyon ügyelni kell rá, hogy ne adjunk utat a kártevőknek és betegségeknek.

Nem árt, ha a metszést permetezés követi. A legjobb, ha a lemosó permetezéshez réz-, kén-, illetve olajtartalmú szert választunk, például az egyik legismertebbet, a bordói lét. A választott készítményt önállóan permetezzük, és soha ne keverjük a különféle növényvédő szereket.

Az ifjítást követő évben az egészséges gyökérzetű és törzsű gyümölcsfák sok vízhajtást fejlesztenek, azonban ezek most hasznosak, hiszen ezekből lehet az új koronát felnevelni. Azonban már az első évben meg kell őket ritkítani, és csak azokat szabad meghagyni, amelyek a megfelelő helyen, és a kívánatos irányban növekednek. Hagyjuk meg és metszéssel irányítsuk az eredeti korona vesszőit is.

A megifjított gyümölcsfa fokozott gondozást kíván. Fontos, hogy rendszeresen öntözzük és lássuk el a szükséges tápanyagokkal is. Nagyon fontos, hogy különösen nagy figyelmet fordítsunk az ifjított gyümölcsfák növényvédelmére. A fiatal hajtások ugyanis sajnos nagyon könnyen fertőződnek gombás betegségekkel.

Az idős gyümölcsfák megérdemlik a törődést, és életük alkonyán akár még gyümölccsel is megajándékozhatnak bennünket.