November elején fogadta el az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott KAP Stratégiai Tervet. Az egyeztetés hosszú hónapokon keresztül tartott, és több mint 400 észrevételt tett a Bizottság, melyek mindegyikével kapcsolatban megszületett az a megoldás, amely az agrártárca szerint vállalható kompromisszumokkal teszi lehetővé az új támogatási rendszer elindulását.
Feldman Zsoltot arról kérdeztük, hogy
- mivel kapcsolatban merültek fel a legkomolyabb viták,
- mikor jelenhetnek meg az új pályázati felhívások, és melyek lesznek az elsők,
- mi változik a pályázatok körüli adminisztrációban,
- és hogy az EU-s pénzek körüli vita lehet-e hatással az agrártámogatási rendszer működésére.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára – Fotó: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba
A most elfogadott KAP stratégiai terv kapcsán mi volt a legnagyobb kompromisszum, amelyet szükséges volt vállalni a Bizottsággal való megegyezés érdekében?
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének tárgyalása hosszú folyamat volt. Az Európai Bizottsággal számos komoly vitát és szakmai egyeztetést tudhatunk magunk mögött. Azonban sikerült érvényesíteni a magyar gazdák érdekeit és az elkövetkezendő időszakban ez a dokumentum meghatározó lesz a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szempontjából.
A legtöbb vita a gazdálkodás környezeti feltételei körül bontakozott ki, ide értve az állatjólétet is. Sikerült például elérnünk, hogy kivételt kapjunk a szigorú vetésváltási kötelezettség alól, de az állatjóléti alapkövetelmények kapcsán is kemény viták alakultak ki. A beruházási támogatásokon belül külön kellett választanunk a környezet és a klíma védelmét szolgáló beavatkozásokat, ezekre extra követelményeket vezettünk be. Egyes támogatástípusoknál (ún. termeléshez kötött támogatások) vitás kérdés volt a környezeti/vízminőségi előírások szigorítása.
A korábban kiadott "Közös Agrár Politika 2023-2027 Nemzeti Stratégiai Tervének kivonata (vitaanyag)" mennyiben egyezik a most elfogadott anyaggal, melyek a leglényegesebb változások a vitaanyaghoz képest?
Magyarország elsők között, 2021. december 30-án nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai tervét. A kérdésben említett vitaanyagot, amely a decemberben benyújtott terv kivonata, a tárca 2022. március 8-án hozta nyilvánosságra. A végleges terv szinte minden fejezetében történtek kisebb-nagyobb változások. Ennek oka, hogy a Bizottság március végére készítette el a több mint 400 kérdést, észrevételt tartalmazó listát. A Bizottság minden egyes kérdésére el kellett készíteni a választ.
A legtöbb módosításra a zöld célok megvalósulásának érdekében volt szükség, bár Magyarország a zöld támogatásokat tekintve rendkívül ambíciózus tervet nyújtott be. Átdolgoztuk a beruházási típusú beavatkozások körét is, ezek keretében a digitalizációt, valamint a környezeti szempontból előnyösebb beruházásokat, továbbá a generációs megújulás érdekében a fiatal gazdáknak szóló támogatásokat még az eredeti tervekhez képest is kiemeltebben kezeljük. Ennek megfelelően az elfogadott tervben már külön nevesítettük például a mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak vagy ammónia-csökkentést célzó fejlesztéseinek támogatását vagy a fiatal mezőgazdasági termelők beruházásainak támogatását.
A tárgyalások során
sikerült megőrizni a fő célunkat, a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti szempontjai közötti egyensúlyt.
Másként fogalmazva úgy lépünk előre a Bizottság által szorgalmazott környezeti és klímapolitikai célok területén, hogy a versenyképesség és a vidéki területek fejlesztése esetében is történelmi lehetőséget biztosítunk.
A versenyképesség és a vidéki területek fejlesztése esetében történelmi lehetőséget biztosít a KAP Stratégiai Terv – Fotó: Shuttertsock
Az állattenyésztést érintően több vitás pont is is volt, milyen megegyezés született?
A Stratégiai Terv vidékfejlesztési támogatásai kapcsán elmondható, hogy továbbra is megmarad a támogatási lehetőség valamennyi, a 2014-2022-es időszakban megismert állattenyésztési ágazatot támogató intézkedés fenntartására, ezt az Európai Bizottság jóváhagyta. A hagyományos beruházási támogatások mellett lesznek speciális beruházási támogatások is, például járványvédelmi és az ammónia-kibocsátás csökkentést célzó fejlesztések megvalósulása érdekében. Utóbbi célja a mezőgazdasági üzemek ammónia kibocsátásának csökkentését elősegítő, technológiai fejlesztést célzó olyan tevékenységek támogatása, amelyek által a mezőgazdasági ágazat hozzájárul a hazai NH3-kibocsátás csökkentési célérték teljesítéséhez.
Kiemelt hangsúllyal tervezzük az üzemek ún. „zöld" beruházásainak támogatását is, azzal a céllal, hogy fokozódjon a mezőgazdasági üzemek energetikai szempontú önellátásának mértéke, illetve ezzel párhuzamosan csökkenjen a külső forrásoktól való energiafüggőségük. Ennek érdekében fogjuk támogatni az állattartó telepeken a megújuló energiaforrások hasznosításával működő technológiák kiépítését és a telepi épületek, technológiák energetikai célú korszerűsítéseit is.
A támogatások segítségével környezeti szempontból fenntarthatóbb állattartó tevékenység valósulhat meg, ami természetesen a bizottsági elvárásokkal is összhangban van.
Korábban felmerült, hogy az állattartás esetében a nagyüzemekre meghatározott környezeti kibocsátási szabályok kiterjesztését javasolják a főleg családi gazdaságok keretei között működő gazdaságok esetében. Ebben jelenleg milyen akualitásokról lehet beszámolni?
A Bizottság egy új jogszabálytervezetben a nagyüzemekre meghatározott környezeti kibocsátási szabályok kiterjesztését javasolja a közepes gazdaságokra is. Ez az intézkedés a jelenlegihez képest nehezítést jelente a hazai állattartók számára. Ez a javaslat nem a Közös Agrárpolitikára vonatkozó szabályozás keretében, hanem attól függetlenül merült fel és még csak tervezet, nem zárultak le a tárgyalások.
Befolyásolja-e a pályázati felhívások elindulását az EU-s pénzek és a helyreállítási alap körüli vita?
A Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó támogatási lehetőségek függetlenek akár a helyreállítási alappal, akár a kohéziós forrásokkal kapcsolatos Brüsszel és magyar kormányzat közötti tárgyalásoktól, azok eredménye az agrártámogatások kérdését nem befolyásolja.
A KAP Stratégiai Terv keretei közötti új agrártámogatási rendszer tehát 2023. január 1-jével elindul.
Sok vita bontakozott ki az állatjóléti támogatások körül – Fotó: Shutterstock
Mikor várható, hogy az első pályázati felhívások megjelennek, és melyek lesznek ezek?
Az új agrártámogatási feltételeket először a 2023. évi április elejétől június elejéig tartó egységes kérelembenyújtásnál kell érvényesíteni a KAP első pillérében lévő terület- és állatlétszám alapú közvetlen támogatások esetében. A vidékfejlesztési támogatásoknál pedig 2023 és 2025 között három olyan év várható, amikor a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik egymás mellett.
Az elmúlt két évben mintegy 1.500 milliárd forint forráskerettel hirdettünk meg az új pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Program keretében. Ezek sikeresnek bizonyultak, hiszen a korábbiakhoz képest gyorsabb bírálattal sikerült elérni, hogy a nagyszámú támogatást igénylő rövid időn belül támogatói okirathoz jusson, fejlesztését megkezdhesse. Érdemes azonban azt is hangsúlyozni, hogy a Vidékfejlesztési Program néhány kiírása még pályázható, sőt adott esetben a korábban már lezárult felhívások újranyithatóak.
A KAP Stratégiai Terv alapján elkészülő első vidékfejlesztés pályázati felhívások valószínűleg a terület- és állatlétszám alapú támogatások lesznek, amelyek jellemzően többéves kötelezettségvállalásúak (antimikrobiális rezisztencia kialakulása elleni támogatás, élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások, növényi génmegőrzés).
De biztosan lesznek beruházásokat támogató pályázati felhívásaink is, hiszen az ágazati szereplők fejlesztési igénye jelentős. Ezek időzítése még a későbbiekben alakul ki, hiszen a KAP Stratégiai Terv keretében új vidékfejlesztési pályázati felhívás akkor hirdethető meg, ha a jelenlegi Vidékfejlesztési Programban már meglévő, ugyanerre a célra irányuló intézkedést pénzügyileg lezártak.
A vidékfejlesztési pályázatok elbírálásában, a megvalósítás ellenőrzésében számíthatnak-e a pályázók lényeges változásra 2023-tól?
Az Agrárminisztérium folyamatosan az adminisztratív terhek enyhítésére és a pályázati feltételek egyszerűsítésére törekszik, ilyen jellegű változásokra számíthatnak a jövő kiírásaira pályázni szándékozók. Az új időszak természetesen új feltételeket és új prioritásokat is hoz magával, amelyek szintén változásokat eredményeznek.
Kiemelhető, hogy az agár-beruházási támogatások esetében módosul a kiválasztási kritériumoknak való megfelelés:
a „mezőgazdasági termelő" meghatározás kapcsán a mezőgazdasági árbevétel 50%-os szintjét 40%-ra csökkentettük, így több olyan gazdálkodó is igénybe veheti a beruházási támogatásokat, akik korábban már diverzifikálták a tevékenységüket.
Kiemelt célkitűzésként tekintünk az állami elismeréssel rendelkező termelői együttműködések közös fejlesztéseinek ösztönzésére, számukra a korábbi időszakhoz képest egyszerűbbé tesszük a jogosultsági feltételeknek való megfelelést.
Szélesítjük az átalánytámogatás alkalmazását, egyszerűsítve több felhívásnál a támogatás igénybevételének feltételét. Egyik ilyen terület a generációváltás előmozdítása, így ebben a keretben igényelhetnek támogatást a fiatal mezőgazdasági termelők, a gazdaságátvevők és a vidéki és fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók is. A gyümölcsültetvények telepítése során az ültetvénytelepítésre igényelt támogatás részét a pályázók továbbra is egységköltség formájában kapják, ami jelentősen csökkenti a kedvezményezettek adminisztrációs terheiket.
A végrehajtásban tervezett egyszerűsítésként említhető, hogy a kisösszegű támogatásigényű projekteket egyszerűsített kiválasztási eljárással tervezzük elbírálni, amelynek előnye, hogy a pályázóknak kevesebb dokumentumot kell benyújtaniuk, valamint a támogatási kérelmek kiértékelése is gyorsabb, így a támogatáshoz hamarabb hozzáférhetnek a kedvezményezettek.
Fontos hangsúlyozni, hogy új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés még javában zajlik, a részleteket a jövőben folyamatosan ismerhetik meg az érdeklődők.
