A KAP Stratégiai Tervre alapuló, 2023-2027-ig tartó új támogatási időszakban a korábbi kölcsönös megfeleltetés (KM) helyett feltételesség néven új, jelentősen átalakuló előírás- és követelményrendszer kereteit fektette le az Európai Unió. A KM azonban továbbra is érvényben marad olyan áthúzódó jogcímek esetében, melyekben a kifizetés a korábbi támogatási időszak Vidékfejlesztési Programjának terhére történik.

A Magyar Államkincstár honlapján közzétett tájékoztatóból kiderül, hogy mit tartalmaznak az egyes JFGK és HMKÁ gyakorlatok, és az is, hogy mely támogatási konstrukciók esetén kell figyelembe venni a feltételesség szabályait, és melyekre vonatkoznak a korábbi előírások.

Ebben az összefoglalóban az új támogatási rendszerhez kapcsolódóan a HMKÁ 7. és a HMKÁ 8. előírásokra térünk ki.

HMKÁ 7.: vetésváltás

A HMKÁ előírások közül a 7. vonatkozik a vetésváltásra, mellyel kapcsolatban többször felmerült már, hogy kire, hogyan vonatkozik, és milyen mentességek vannak az előírással kapcsolatban.

A monokultúra megtörésére alkalmas a másodvetésként vetett és betakarított haszonnövény ugyanúgy, mint a zöldtrágya- vagy takarónövénycéllal vetett másodvetés is – Fotó: Pixabay

A tájékoztatóban az alábbi alapelvek olvashatóak:

  • A burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye továbbra is önmaga után nem vethető növények.
  • A vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukorica legfeljebb 4 évig termeszthető ugyanazon a területen. Minden más esetben – bizonyos kivételek és rugalmassági szabályok mellett – évenkénti vetésváltás szükséges a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén.
  • Az éves vetésváltás megvalósítható azzal, hogy a mezőgazdasági üzem érintett szántóterületének legalább egyharmadán vetésváltást valósít meg az ügyfél, azonban ekkor gondoskodnia kell arról, hogy 3 éven belül a kivétellel nem érintett területek mindegyikén legalább egy évben eltérő növénykultúrát termesszen, mint a másik két évben.
  • A vetésváltást nem kell megvalósítani évelő szántóföldi kultúrákkal borított területen (ideértve az ideiglenes gyepet), a víz alatt álló kultúrákkal borított területeken és a parlagoltatott területeken.

Mentességek a HMKÁ 7. előírás kapcsán:

  • Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek az előírásnak.
  • Nem kell vetésváltást megvalósítani, ha
    • a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb (az önmaguk után nem termeszthető növényekre vonatkozó korlátozás azonban itt is érvényes);
    • a mezőgazdasági üzem támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a állandó gyepterület vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják;
    • a mezőgazdasági üzem szántóterületének több, mint 75%-át ideiglenes gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére (fajlista az EK-rendelet mellékletében), talajtakarástól függetlenül parlagon hagyott földterületként vagy nitrogénmegkötő növények (szója kivételével) termesztésére, vagy e célok közül többre is használják.

A monokultúra megtörésére alkalmas a másodvetésként vetett és betakarított haszonnövény ugyanúgy, mint a zöldtrágya- vagy takarónövénycéllal vetett másodvetés is. A zöldtrágya- vagy takarónövénycéllal vetett másodvetés megtervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes növények jelenléte között legfeljebb az agronómiailag indokolt idő (legfeljebb 1 hónap) erejéig lehet fedetlen a talajfelszín.

HMKÁ 8.: biológiai sokféleség megőrzése, nem termelő elemek

A HMKÁ 8. előíráscsoport a biológiai sokféleség megőrzését célozza. Ide tartozik

  • a nem termelő tájképi elemek és területek (NPLFA) minimális arányára vonatkozó előírás,
  • a védett tájképi elemek megőrzése (a korábban is védett tájképi elemek – fa- és bokorcsoport, gémeskút, kis kiterjedésű tó, kunhalom, magányos fa – mellett kibővült a teraszokkal, így minden, a MePAR-ban teraszként lehatárolt tájképi elem megóvása kötelezővé vált),
  • és a madarak költési és fiókanevelési időszakában a sövények és fák kivágására vonatkozó tilalom márc. 1. és aug. 31. között.

Fontos különbség a zöldítés szabályaihoz képest, hogy a tájképi elemek 2023-tól – ha igazolható a jogszerű földhasználat – a tábla részei, nincs szomszédosság. A tájképi elemeket a tábla részeként kell feltüntetni az egységes kérelembenben, területük támogatható, tehát jogosult az alaptámogatásra és minden ráépülő közvetlen támogatásra.


A mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-át nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a talajtakarás mellett parlagon hagyott területet is – kell borítania VAGY legalább 7%-át nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a talajtakarás mellett parlagon hagyott területet is –, növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes növénykultúrának vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania, azzal a kitétellel, hogy a szántóterület legalább 3%-ának parlagon hagyott területnek vagy nem termelő tájképi elemnek kell lennie.

A 4%-os előírás kapcsán elszámolható NPLFA elemek és területek:

  • talajtakarásos parlag;
  • a MePAR-ban lehatárolt, szántóföldön elhelyezkedő védett tájképi elemek (fa és bokorcsoport, gémeskút, kis kiterjedésű tó, kunhalom, magányos fa, terasz);
  • valamint az egyéb tájelemek (erózióvédelmi sáv, fás-cserjés sáv, kis vizes élőhely, szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, táblaszegély).

A 7%-os előírás választása esetén az eddig felsorolt tájelemeknek és területeknek a mg-i üzem szántóterületének legalább 3%-át kell lefedniük, további 4% erejéig a következő területek vehetők figyelembe: ökológiai jelentőségű másodvetés és a nitrogénmegkötő növényekkel hasznosított terület.

Növényvédőszer-használat sem ökológiai jelentőségű másodvetésben, sem pedig a nitrogénmegkötőkkel hasznosított területeken nem megengedett.

2023-ban még van lehetőség eltérni az előírásoktól

A 2023. támogatási évben a vetésváltás (HMKÁ 7.) előírásai közül csak az önmaguk után nem termeszthető növényekre vonatkozó korlátozást kell alkalmazni. A mentesség viszont nem vonatkozik 2024-re (ahol a 2022. és 2023. év adatait/vetéseit kell vizsgálni).

A nem termelő tájképi elemek és területek (NPLFA) minimális arányára vonatkozó előírás (HMKÁ 8.) vonatkozásában a parlagoltatási kötelezettség kapcsán van lehetőség a könnyítésre. A háborús helyzetre, valamint az élelmiszerellátás biztonságára való tekintettel lehetőség van a parlagoltatni tervezett területeken élelmezési célú növénykultúrák (kivéve kukorica és szója) termesztésére. Így a feltételességről szóló rendelet vonatkozó mellékletében felsorolt növénykultúrák esetén van lehetőség az élelmiszer célú növényekkel hasznosított táblát parlagként jelölni és a HMKÁ 8. előírás teljesítéséhez figyelembe venni. Fontos, hogy a mentesség minden esetben élelmezési célú termesztésre vonatkozik (vetőmagcélú termesztés esetén nem lehet élni ezzel a lehetőséggel), valamint olyan területekre, amelyeket az ügyfél 2023-ban parlagoltatni tervezett (termesztőberendezés alatti termesztés esetén nincs lehetőség parlagként elfogadni a táblát). A fenti lehetőség nem vonatkozik azokra az ügyfelekre, akik agro-ökológiai program keretében a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó gyakorlatot választják!

További információ, a tájékoztató teljes szövege ITT érhető el.