A feltételességi rendelet szövege ITT érhető el. Összefoglalónk tájékoztató jellegű, a kormany.hu-n közzétett rendelettervezet alapján készült.

A rendelet tartalmazza JFGK előírásokat, a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (HMKÁ előírások), valamint ezen követelmények és előírások betartásának ellenőrzésére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó előírásokat.

Állandó gyepterület – HMKÁ 1. előírás

Az állandó gyepterületet fenn kell tartani országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő mértékben, amely az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján került meghatározásra. (5-7. oldal)

Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése – HMKÁ 2. előírás

A MePAR-ban vizes élőhelyként lehatárolt elem fenntartása kötelező.

Az Egységes Kérelmek (EK) indulásához szükséges nyolc nemzeti végrehajtási jogszabály között három átfogó jellegű, horizontális elem (eljárási kérdéseket rögzítő rendelet, aktív gazda vizsgálat, környezeti feltételesség szabályai), valamint öt, az egyes támogatások részletszabályait rögzítő jogcímrendelet található.

Az érintett támogatások az alapszintű-jövedelemtámogatás, az újraelosztó támogatás és az átmeneti nemzeti támogatások, a termeléshez kötött támogatások, a fiatal gazda támogatás és az agro-ökológiai program.

RENDELETTERVEZETEK

Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetésének tilalma – HMKÁ 3. előírás

Tarló,nád, valamint növényi maradvány égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, az erre vonatkozó hatósági határozat alapján.

A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása – HMKÁ 4. előírás

(1) A víztestek mentén az egységes kérelem rendeletben meghatározott vízvédelmi sávokat kell kialakítani, amelyekre nem juttatható ki műtrágya, szerves trágya és növényvédő szer

a) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,

b) a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint

szántóföld

A 12%-nál nagyobb lejtésű területeken komoly korlátai vannak a növénytermesztésének – Fotó: Shutterstock

c) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban, amely 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.

(2) A szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés c) pontja szerinti területet szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként figyelembe kívánja vetetni, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető.

A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is – HMKÁ 5. előírás

(1) Direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények – beleértve a kukoricát és napraforgót is – termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.

(2) A tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül, ha

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; valamint

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(3) Szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.


(4) Erózióvédelmi sávot kell kialakítani a 12% feletti lejtésű tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább 100 méterenként, azzal a feltétellel, hogy

a) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan kevesebb, mint 30 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;

b) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan 30 és 50 méter közötti távolságra helyezkednek el egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 méter hosszúnak kell lennie és a sáv, valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 méternél, vagy

c) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan több, mint 50 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság legyen a sáv vége és a tábla széle között.

(5) Erózióérzékeny területen történő gazdálkodás esetén az egységes kérelem rendelet szerinti gazdálkodási napló vezetése kötelező a 2. melléklet szerinti JFGK 1. tekintetében.

Minimális talajborításra vonatkozó előírások – HMKÁ 6. előírás

(1) Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után

a) őszi kultúra – beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül el kell vetni,

b) a tarló fenntartásával vagy másodvetéssel, amennyiben a nyári betakarítású kultúra lekerülése és az őszi kultúra elvetése között az agronómiailag indokolt időnél hosszabb idő telik el, az ezen időn felüli periódusban, vagy

c) a tarló szeptember 30-áig történő megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás végezhető.

(2) A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő ültetvényeken legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, arra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, mosott kavics, műfű, gumigranulátum, bármilyen egyéb szintetikus anyag vagy hulladék.

(3) Az ültetvény tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül

a) a 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében, ha a tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; vagy

b) a 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(4) Lejtőszögtől függetlenül az ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról, figyelemmel az előkészítő munkálatokhoz szükséges indokolt időre.

Vetésváltás a szántóterületeken, kivéve a víz alatt álló kultúrákat – HMKÁ 7. előírás

A mezőgazdasági termelő az éves vetésváltást megvalósíthatja azáltal, hogy

a) a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterülete, – a vetőmag céljából vetett hibridkukorica, az évelő szántóföldi kultúra, a víz alatt álló kultúra, a parlag és az ökológiai gazdálkodásba vont területek hasznosítással nem érintett – részének legalább 1/3-án valósít meg vetésváltást, és

b) gondoskodik róla, hogy az a) pont szerinti szántóterületen megvalósul a vetésváltás legfeljebb három egymást követő éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer az (5) bekezdés szerint különböző növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben.

További információk 9-10. oldal.

Biológiai sokféleség megőrzése – HMKÁ 8. előírás

A nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása keretében a mezőgazdasági üzem szántóterületének

a) legalább 4%-át a 16.§ a) pont aa)-ah) alpontjában felsorolt nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek kell borítania, vagy

b) legalább 7%-át a 16. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek – beleértve a parlagon hagyott területet is –, növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes növénykultúrának vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania, azzal, hogy a szántóterület 3%-ának a 16.§ a) pont aa)-ah) alpontja szerinti nem termelő tájképi elemnek vagy területnek kell lennie.

16. §

A biológiai sokféleség megőrzését

a) a nem termelő tájképi elemek és területek:

aa) az Egységes kérelem rendelet szerinti védett tájképi elemek,

ab) fás-cserjés sáv,

ac) táblaszegély,

ad) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,

ae) kis vizes élőhely,

af) erózióvédelmi sáv,

ag) nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,

ah) parlagon hagyott terület,

ai) ökológiai jelentőségű másodvetés, vagy

aj) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület minimális arányának fenntartásával,

b) a védett tájképi elemek megőrzésével, valamint

c) a költési és fiókanevelési időszakban a sövények és fák kivágásának tilalmával kell biztosítani.

Kivételek és további információk: 10-18. oldal

Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átalakításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken – HMKÁ 9. előírás

A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, a gyepnemez megbontása tilos. A meg nem felelés bármely ellenőrzés eredményeként, vagy az illetékes ellenőrző hatóság vagy kifizető ügynökség bármely más jelzése alapján megállapítható.

A JFGK előírásokhoz tartozó követelmény- és minősítési táblák a rendelettervezet 23. oldalától olvashatóak.