A Vidékfejlesztési Programban szereplő VP3-14.1.1.-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” esetében

• a 2018. 05. 15-ig beadott kérelmek 2018. 05. 31-ig szankciómentesen módosíthatók, tehát növelhető az állatlétszám, illetve a megkezdett kérelemhez új egyed is felvihető;
• 2018. 06. 01-jén és azt követően már csak munkanaponként 1 százalékos, a teljes kérelmezett állományra vonatkozó szankció alkalmazása mellett növelhető az állatlétszám.

Több gazdálkodó követte el azt a hibát, hogy a pályázati kiírást rosszul értelmezve, kizárólag a már egyszer ellett tehenekre adta be a kifizetési kérelmet, így gyakorlatilag egy hónap eltéréssel ugyanazokat az azonosítókat töltötte fel a jogcímhez, amelyeket a tejhasznú tehéntámogatás kérelmezésénél.

A feltételekben lényeges eltérések vannak a két támogatási forma között. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelemben a 2017. 05. 01. és 2018. 04. 30. között a tenyészetben legalább egy napot eltöltött minden nőivarú egyed szerepeltethető, amennyiben tejhasznú fajtakóddal rendelkezik, sőt a hathónapos kort az időszak kezdetekor még el nem ért hímivarú borjak is jogosultak támogatásra. Esetükben a 2016. 11. 01. napot megelőző születési dátummal rendelkezők már kizárásra kerülnek.

Amennyiben tehát a kérelmező átvizsgálja a feltöltött egyedazonosítókat, és azt tapasztalja, hogy több állatra lenne jogosultsága, 2018. 05. 31. napig kiegészítheti a hiányzó egyedekkel kérelmét az elektronikus felületen.

Természetesen a támogatási összeg számításánál a Magyar Államkincstár az adott egyed korcsoportját is figyelembe véve (borjú 0,4-es, üsző 0,6-os, tehén 1-es szorzóval) a tenyészetben töltött napok száma alapján állapítja meg a kifizetés pontos értékét.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a VP-n kívüli állatalapú támogatások (tejhasznú tehén, hízott bika, termeléshez kötött anyatehéntartás, átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatás) állatlétszámának növelése 2018. 05. 15-ét követően már munkanaponként 1 százalékos szankciót eredményez a teljes benyújtott egyedszám tekintetében.

Csökkentés esetén a közigazgatási döntés meghozataláig vagy a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés kézhez vételéig semmilyen szankció alkalmazására nem kerül sor.

szarvasmarha

fotó: Shutterstock

A VP tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás igénylésénél az egyedazonosítók EK-felületre történő feltöltésekor az egyedekre vonatkozóan a dupla egyedazonosítók ellenőrzésén túl más előzetes ellenőrzés nem fut le (fajta, ivar+kor, tenyészet), de a MÁK tájékoztatása szerint az előzetes adategyeztetés keretében az EK beadási határidejének lejártát követően az érintettek értesítést kapnak ezekről a hibákról. Az esetleges problémás egyedek ezt követően is visszavonhatók a kérelemből.

Jogosulatlan állat benyújtása a VP tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmében ugyanazokat a szankciókat vonja maga után, mint az egyéb állatalapú támogatásoknál.

A Vidékfejlesztési Programban pályázható védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzése esetén a vis maior kérelmekhez a kiesés (elhullás, kényszervágás) tényét bizonyító kamarai állatorvosi igazolás is elegendő, de ennek hiányában a járási főállatorvoshoz fordulnak a hatóságok az igazolás kiállítása érdekében. A gazdálkodók jelenleg azt a gyakorlatot folytatják, hogy az ellátó állatorvos igazolását a hatósági állatorvossal vagy a járási főállatorvossal is ellenjegyeztetik.

Anyatehéntartás-támogatásnál az ellésarány javítása érdekében beadott vis maior kérelem tekintetében a holtellés, vetélés, borjúelhullás tényét szintén igazolhatja kamarai állatorvos, de az előző gyakorlati megoldás ez esetben is követendő.

A MÁK tájékoztatása szerint hízottbika-támogatás nem nyújtható arra az egyedre, amelynek a szarvasmarha ENAR-ba a vágóhíd vagy az exportőr az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően, tehát késve jelenti be a vágását vagy külföldre szállítását.