A 2025. január 1-jétől a 2024/2970/EU végrehajtási rendelet alapján a paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.

A változásnak megfelelően januártól az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók elleni intézkedések léptek érvénybe. E vírus az emberi egészségre nem jelent veszélyt – írja a Nébih.

Az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítóknak és meghatározott, ültetésre szánt növényeknek, valamint azok kategóriáinak és küszöbértékeinek a 2016/2031/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésében említett jegyzékét a 2019/2072/EU rendelet IV. melléklete állapítja meg. E rendeletben szerepel 2025. január 1-jétől a ToBRFV károsító is.

A vírus jelenlétének vizsgálata a szaporítóanyag-előállításhoz kapcsolódóan továbbra is indokolt, valamint szükséges a korábbi ToBRFV kórokozóval történő fertőzés miatt elrendelt zárlati intézkedések feloldása.

Továbbra is fontosak a megelőző intézkedések – fotó: pixabay.com

A növényegészségügyi kockázatok minimalizálásának céljából, a harmadik országból érkező importanyagokra vonatkozó, korábban elrendelt intézkedések továbbra is érvényesek, így a kockázatos származási országokból (Kína, Jordánia, Izrael, Thaiföld és USA) érkező szállítmányok fokozott ellenőrzése és mintázása hatályban marad.


Fontos, hogy a ToBRFV vírus vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók közé sorolása azt is eredményezi, hogy a termelők és a paradicsomtermesztő gazdák a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus fertőzés esetén nem jogosultak állami kártalanításban részt venni.

A kártalanítási eljárás továbbra is csak a zárlati károsító igazolt jelenléte esetén folytatható le – olvasható a Nébih cikkében.

Mit tehet a termelő?

Továbbra is fontosak a megelőző intézkedések:

  • a szaporítóanyag beszerzése kizárólag megbízható forrásból történjen,
  • a termesztés és forgalmazás során szükséges az általános higiéniai szabályok maradéktalan betartása,
  • elengedhetetlen a használt eszközök, göngyölegek alapos és rendszeres fertőtlenítése,
  • külföldről származó szaporítóanyag esetén nélkülözhetetlen az önellenőrzés,
  • külföldi előállítású vetőmagok felhasználása esetén nagyobb biztonságot adhat a vetés előtti célzott laboratóriumi vizsgálat.

A Nébih kiemelte, hogy a vírus az emberi egészségre nem veszélyes, kizárólag a növényeket károsíthatja.

Indexkép: pixabay.com