Az elmúlt évhez képest jelentősen emelkedtek a diákbérek Magyarországon. Míg 2024-ben a bruttó átlagos órabér 1920 forint volt, addig 2025-re ez az összeg 2100 forintra nőtt, ami 9,4 százalékos növekedést jelent. Erről írt a Világgazdaság.

A legjobban fizető szektorok között továbbra is a műszaki, mérnöki és IT-területek dominálnak, ahol a diákok akár 2500 forint feletti órabérre is számíthatnak.

A Tudatos Diák Bérfelmérés 2025 szerint a diákmunka továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be a fiatalok életében. Nemcsak az anyagi függetlenség megszerzésében segít, hanem értékes munkatapasztalatot is biztosít számukra. Az inflációs hatások és a növekvő munkaerő-kereslet egyaránt hozzájárultak a béremelkedéshez, emellett a minimálbér 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékos növekedése is érzékelhető hatást gyakorolt.

Jelentős eltérések az iparági bérek között

A diákok keresete szektoronként eltérő képet mutat. A legmagasabb órabéreket a műszaki és IT-szektor kínálja, ezt követi a gyártás és logisztika, míg a kereskedelmi ágazatban továbbra is az egyik legalacsonyabb a fizetés. A kutatás kimutatta, hogy a gyártás és logisztika területén nőtt a legdinamikusabban a diákbérek szintje, míg a turizmus és kereskedelem ágazatokban csak minimális emelkedés történt.

Bár az átlagos órabérek 9 százalékkal emelkedtek, a diákok által ledolgozott óraszámok több mint 20 százalékos növekedést mutatnak. Az adatok szerint a hallgatók átlagosan 24 órát dolgoznak hetente, és az iskolai szorgalmi időszak alatt, illetve azon kívül is jelentős mennyiségű munkaórát vállalnak.

Hol vannak a mezőgazdaságból a diákok?

A lehetőségek között nagyobb szerepe lehetne a szezonális mezőgazdasági munkáknak is. A nyári hónapokban, amikor a diákoknak több szabadidejük van, kiváló esély adódhat számukra az agráriumban való munkavégzésre.

A mezőgazdaságban számos diákbarát munkalehetőség létezik, például:

  • Gyümölcsszedés és betakarítás – a nyári és őszi szezonban nagy szükség van segítő kezekre a földeken.
  • Csomagolás és logisztika – a leszüretelt termények válogatása és csomagolása is keresett diákmunka lehet.
  • Mezőgazdasági üzemekben és állattartó telepeken végzett kisegítő feladatok – például növényápolás vagy állatgondozás.

Ezek a munkák nemcsak jövedelmet biztosítanak a diákok számára, hanem hasznos tapasztalatot is nyújtanak a fizikai munka terén, valamint lehetőséget adnak arra, hogy jobban megismerjék a mezőgazdasági ágazatot.

A szezonális mezőgazdasági munkák órabére változó lehet, de sok esetben versenyképes jövedelmet kínálnak. Az ilyen jellegű munkák előnye, hogy rugalmas beosztásban végezhetők, és a diákok akár csoportosan is dolgozhatnak, ami tovább növeli a motivációt.

Nemek közötti bérkülönbség és juttatások

A kutatás ismét rávilágított arra, hogy a férfi és női diákok keresete között továbbra is van különbség. A férfiak átlagosan 2200 forintos órabért kapnak, míg a nőknél ez az összeg 2060 forint, ami azt jelzi, hogy a különbség csökkent az előző évekhez képest, de még nem tűnt el teljesen.

Pozitív változás, hogy a diákok egyre nagyobb arányban kapnak béren kívüli juttatásokat. Tavalyhoz képest jelentősen nőtt azok száma, akik étkezési támogatást, vásárlási kedvezményt, hétvégi vagy ünnepnapi extra bért, illetve bónuszokat kapnak. Míg 2024-ben a válaszadók 39 százaléka részesült ilyen juttatásokban, addig 2025-re ez az arány már 53 százalékra nőtt.


Milyen tényezők motiválják a diákokat?

A diákok munkavállalását három fő tényező befolyásolja:

  • Rugalmas munkaidő,
  • Versenyképes bérezés,
  • Szakmai fejlődési lehetőségek.

Ezek mellett egyre többen keresnek olyan pozíciókat, amelyek hosszú távú karrierlehetőséget kínálnak. A munkakeresés során fontos szempont a heti ledolgozható óraszám és a munkahely földrajzi elhelyezkedése is.

A megélhetési források tekintetében a diákok 60 százaléka a diákmunkából szerzi fő jövedelmét, míg 20 százalékuk családi támogatásra, 5 százalékuk pedig ösztöndíjakra támaszkodik.

Mit tartogat a jövő a diákok számára?

A felmérés eredményei alapján a diákmunka továbbra is keresett foglalkoztatási forma marad mind a fiatalok, mind a munkáltatók körében. A diákok által ledolgozott óraszám növekedése és a bővülő juttatási lehetőségek pozitív változásokat jeleznek, azonban az iparági bérkülönbségek és a nemek közötti eltérések még mindig kihívást jelentenek.

A diákbérek növekedése főként az infláció, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tudható be, de az összképet tekintve a növekedés mértéke nem egyenletes. Egyértelmű, hogy a diákok számára a rugalmas munkavégzés, a tisztességes fizetés és a karrierépítési lehetőségek egyre fontosabb szempontokká válnak.

A munkaerőpiac változásait figyelembe véve a diákmunka jövője stabilnak látszik, és várhatóan továbbra is fontos szerepet tölt be a fiatalok önállósodásában és karrierépítésében.

Indexkép: Pixabay