Az Európai Unió Bizottsága 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai (KAP) Stratégiai Tervét, amely alapján az agrártámogatási források 2023. január 1-től felhasználhatóvá váltak.

A 2021-2022-es kétéves átmeneti időszakot követően 2023. január 1-jén működésbe léphetett a magyar KAP Stratégiai Terv (KAP ST), amely a közvetlen támogatásokat (I. pillér), a vidékfejlesztési (II. pillér) valamint az ágazati intézkedéseket egy közös tervdokumentumba foglalja össze.

Fontos változás a 2014-2020-as időszakhoz képest, hogy már nem a Vidékfejlesztési Program (VP) határozza meg a vidékfejlesztési szabályokat, hanem a KAP Stratégiai Terv.

A vidékfejlesztési támogatások esetében 2023 és 2025 között három olyan év várható, amikor a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik egymás mellett, olvasható a kap.mnvh.eu oldalon.

Az aktuális pályázati lehetőségekkel és a KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos információkat EBBEN a folyamatosan frissülő összefoglaló cikkben találja.

A KAP Stratégiai Terv teljes forráskerete 5 376 milliárd forint, amelyből

  • a közvetlen kifizetések (KAP I. pillér) 2485 milliárd forint,
  • míg a vidékfejlesztés (KAP II. pillér) 2891 milliárd forintos részt tesz ki.

Főbb tudnivalók az új vidékfejlesztési lehetőségekről

A korábbi lehetőségek megmaradnak

A vidékfejlesztési támogatások jövőjét illetően mindenekelőtt azt kell rögzíteni, hogy megmarad a lehetőség valamennyi, jelenleg is alkalmazott intézkedés fenntartására. Ennek megfelelően továbbra is lesznek beruházási, együttműködési, valamint terület- és állatlétszámalapú támogatások. Ezen túl prioritásként kezelik a hazai élelmiszeripar fejlesztését, a generációváltás ösztönzését, több intézkedés a gazdatársadalom átlagéletkor-emelkedésének megállítását célozza.

traktor

Továbbra is lesznek beruházási, együttműködési, valamint terület- és állatlétszámalapú támogatások – Fotó: Shutterstock

Együttműködési formában támogatni fogják a gazdaságátadást, az átadót és az átvevőt egyaránt, de ismét lesz pályázati lehetőség a fiatal gazdálkodók elindulásához, valamint dedikált beruházási támogatások is várhatóak ugyancsak a fiatal gazdák számára.

Fontos célként határozták meg a termelői együttműködések létrejöttének, fennmaradásának, valamint közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését mind az alapanyag-termelő ágazatok, mind az élelmiszer-feldolgozó ágazat tekintetében.

A KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásai három csoportra oszthatóak fel

1. Gazdaságfejlesztési beavatkozások

21 beavatkozással közel 1 500 milliárd forintot terveztek, ami a 2014-2020 időszakához képest négyszeres forrásnövekedés.

A gazdaságfejlesztési intézkedések közül

  • 6 a mezőgazdasági üzemek fejlesztésével,
  • 2 az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésével,
  • 8 a vállalkozásfejlesztéssel és a generációs megújulás támogatásával,
  • 2 a mezőgazdasági vízgazdálkodással és
  • 3 a kockázatkezelési rendszerrel foglalkozik majd.

Példák a tervezett beavatkozásokra:

  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése
  • Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása
  • Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása
  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében
  • Generációs megújulás fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásával
  • Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával
  • Fiatal mezőgazdasági termelők beruházásainak támogatása


2. Zöld beavatkozások

Uniós elvárás volt, hogy a tagállamok magasabb környezeti hozzáadott értéket érjenek el, így az európai uniós források több, 75%-át zöld intézkedésekre fordítják, míg a nemzeti forrásokkal kiegészített teljes borítéknak 36%-át fordítják zöld támogatásokra.

22 beavatkozásra több, mint 1000 milliárd forintot terveztek a KAP Stratégiai Tervben, ami a 2014-2020 időszakhoz képest másfélszeres forrásnövekedés.

A zöld beavatkozások közül az AKG és ÖKO támogatások mellett 8 az egyéb környezet és klímavédelmi célokat, 7 az erdészeti ágazatot és 5 az állatjóléti és AMR elleni küzdelmet szolgálja majd.

Példák a tervezett beavatkozásokra:

  • Állati genetikai erőforrások ex situ megőrzése
  • Állati genetikai erőforrások in situ megőrzése
  • Állati genetikai erőforrások in vitro megőrzése
  • Állatjóléti támogatások a kiskérődző ágazatban
  • Állatjóléti támogatások a szarvasmarha ágazatban
  • Állatjóléti támogatások a baromfi ágazatban
  • Állatjóléti támogatás a méhészeti ágazatban
  • Antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs támogatása

3. Megújuló vidék beavatkozásai

A terv hagyományos vidékfejlesztési beavatkozásainak alapvető célja a vidéki életminőség javítása és a vidéki térségekben élők számára elérhető szolgáltatások fejlesztése.

17 beavatkozással több, mint 285 milliárd forintot terveztek, amely a 2014-2020 időszakhoz képest 1,26-szoros forrásnövekedés.

A Megújuló vidék intézkedések közül 2 a kistelepülések fejlesztését, 10 a vidékfejlesztési együttműködések erősítését, a LEADER a közösségi fejlesztéseket, míg 4 az agrártudás és innovációt támogatja majd.

Példák a tervezett beavatkozásokra:

  • Termelői csoportok, termelői szervezetek támogatása
  • Minőségbiztosítási és - irányítási rendszerekhez történő csatlakozás támogatása
  • Vidékfejlesztési együttműködés a Rövid Ellátási Láncok fejlesztéséért

A vidékfejlesztési és a közvetlen kifizetéssel kapcsolatos támogatások mellett az ágazati (szektorális) támogatások is megjelennek a magyar tervben.