A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet /a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet/ 132. § (2) bekezdése értelmében „Időközi kifizetési igénylésnél vagy szakmai beszámolónál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlásra.”
Ilyen esetben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet I. mellékletének 143.3. bekezdése alapján az elutasított elszámoló bizonylatok támogatástartalmát a kedvezményezett egy következő időközi kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetővé teszi.
A kérelem elutasáítása sem eredményezi feltétlenül a projekt meghiúsulását – fotó: Shutterstock
Jellemző példa a fentiekre, hogy a kedvezményezett nem tudta a hiánypótlást időben, megfelelően teljesíteni, és ha emiatt valamely számla, és/vagy más elszámoló bizonylat elutasításra kerül (ezáltal pedig az arra jutó támogatás nem kerül kifizetésre), a kedvezményezettnek lehetősége van a soron következő kifizetési igénylések bármelyikében, de legkésőbb a záró kifizetési igénylésben az érintett számlát és a kapcsolódó dokumentumokat ismételten benyújtani.
Ezzel ellentétben azonban, ha például a kifizetési igénylésben benyújtott kiadási tétel tekintetében a helyszíni ellenőrzés során megállapítják, hogy a kedvezményezett a kifizetési igénylésben a támogatói okiratban jóváhagyottól eltérő olyan tétel elszámolását kezdeményezte, amely nem támogatható, akkor nincs lehetősége az érintett számla újabb kifizetési igénylésben való benyújtására.
A fentiek alapján tehát a kifizetési igénylés elutasítása nem eredményezi automatikusan a fejlesztés, a projekt ellehetetlenülését.
Ha tehát azt észlelik, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak akár csak részben nem tudnak (határidőben) eleget tenni, vegyék fontolóra a hiányos kérelem visszavonása mellett a kifizetési igénylés megfelelő adattartalommal történő ismételt benyújtását. Mindez az ügyintézés és a kifizetés felgyorsítását eredményezi – írja az Államkincstár.