Tudatosság és fejlesztés – ez a két kulcsszó segíthet túllendülni a nehézségeken, és hátrányból előnyt kovácsolva hozzájárulhat a 21. századi magyar mezőgazdaság megszületéséhez – vélekedett a januárban induló új közös agrárpolitikával kapcsolatban Nagy István a vg.hu-nak adott interjújában, ahol beszélt a támogatáspolitikai változásokról, az ágazatot idén ért történelmi jelentőségű kihívásokról, a gabonapiaci spekulációról és az élelmiszerek árának emelkedéséről is.
Az előző években megtermelt tartalék stabil kiindulópontot jelentett a gazdáknak, a kormányzati intézkedések ezeket egészítették ki – fotó: pixabay.com
A nehézségek ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar talpon tudott maradni
Nagy István szerint ez a hatalmas teljesítmény annak a
hagyománynak és erőnek köszönhető, amely a gazdatársadalomban van, valamint a tűzben próbált szövetségnek, amely az elmúlt években a gazdák és a magyar kormány között kialakult
Hozzátette:
Az előző években megtermelt tartalék stabil kiindulópontot jelentett a gazdáknak, a kormányzati intézkedések ezeket egészítették ki. Az első perctől kezdve azon dolgoztunk, hogy a lehető legszélesebb védernyőt tudjuk kialakítani számukra
Elmondta, hogy az ágazat túlélését, a gazdaságok megmaradását szolgálta a kamatstop bevezetése, a hitelmoratórium elrendelése, a kedvezményes hitelkonstrukciók bevezetése, ahogyan az október közepén elindított emelt összegű előlegfizetés is. De olyan kisebb volumenű dolgokra is igyekeztek odafigyelni, mint például a tömegtakarmány szállításának megemelkedett költségeihez nyújtott támogatás.
_fill_540x300_0.jpg)
Az előzetes adatok szerint az idei esztendőben a mezőgazdasági kibocsátás mintegy ötöde veszett oda – fotó: pixabay.com
Hatalmas károkat okozott a szárazság
Nagy István beszélt az aszály okozta óriási károkról, aminek következtében a gazdák 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt.
Az előzetes adataink szerint az idei esztendőben a mezőgazdasági kibocsátás mintegy ötöde veszett oda, ezen belül kifejezetten súlyos károkat szenvedett a kukorica és a napraforgó, ahogy az állattenyésztés is a szálastakarmány hiánya és az abraktakarmány árának egekbe szökése miatt
- mondta hozzátéve, hogy "amikor a növénytermesztő örül, hogy háromszoros áron tudja értékesíteni a terményét, akkor abba az állattartó belehal".
Az aszály miatt le kell vonni a tanulságokat: az idén a Dunának 40 százalékkal, a Tiszának pedig 60 százalékkal kevesebb volt a vízhozama. Emiatt Nagy István szerint szemléletváltásra lesz szükség a vízgazdálkodás terén:
Nagyon fontos, hogy a vizet megőrizzük, és jól gazdálkodjunk vele. A legfontosabb lépés, hogy a meglévő csatornákat kitisztítsuk, új öntözőcsatornák épüljenek, az ideiglenes záportározókat állandó tározókká kell alakítani, és nagy víztározók építésére is szükség van. Ez azonban csak a munka egyik fele. Ökológiai vízgazdálkodásra kell berendezkednünk, ami sokkal komplexebb feladat.
Nagyon fontos, hogy a vizet megőrizzük, és jól gazdálkodjunk vele – fotó: pixabay.com
Spekuláció áldozatává válnak a gazdák
A termelők egy része szerint az ukrán gabonaszállítmányok megindulása miatt akadoznak a hazai eladások - vetette fel a témát a vg.hu. Erre reagálva Nagy István elmondta:
Az ukrán gabonára Európa-szerte igényt tartanak, a beérkező mennyiség nagy része tovább is megy exportpiacokra. A gazdák az ukrán import helyett a gabonakereskedők spekulációjának áldozataivá váltak. A kereskedők mesterségesen visszafogják az adásvételt, hogy lenyomják a termelői árakat, hogy aztán busás haszonnal tudják továbbadni a terményt. Le kell törni ezt a gabonakereskedelmi spekulációt, amely az extraprofit elérése érdekében nehéz helyzetbe hozza a gazdákat.
Az élelmiszerárstop beváltotta a hozzá fűzött reményeket
Nagy István szerint az élelmiszerek esetében tapasztalható 40 százalékos áremelkedés óriási kihívást jelent, ezért nem véletlen, hogy a kormány a legalapvetőbb élelmiszerekre ársapkát vezetett be, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette:
Az emberek élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a kormány biztosít számukra. Az a félelem pedig, amelyet a szomszédban dúló háború kelt, óvatosságra és megfontoltságra inti őket. Ezzel nincs baj, csak a mértéket kell jól betartani. Azt is látni kell, hogy az emberek utoljára az élelmiszerről mondanak le. A napi szükségletet mindenki meg fogja vásárolni, de sokkal tudatosabban, mint eddig.
A kormány a legalapvetőbb élelmiszerekre ársapkát vezetett be, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket – fotó: pixabay.com
Új közös agrárpolitika - ekkora összeg soha nem állt rendelkezésre a magyar gazdatársadalom számára
Nagy István az év legnagyobb sikerének tartja, hogy Brüsszel elfogadta a magyar stratégiai tervet, ami a következő öt évben több mint 5300 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé az ágazatban. Óriási jelentőségűnek számít az is, hogy a kormány a Vidékfejlesztési operatív program forrásait 80 százalékos mértékben egészítette ki nemzeti költségvetésből.
Ezzel az összeggel az összes versenyhátrányunkat leküzdhetjük: megépülhetnek a hiányzó hűtőházak, korszerűsödhetnek az élelmiszeripari üzemek, megújulhatnak az állattartó telepek, be tudjuk vezetni a precíziós technológiát szerte a mezőgazdaságban. Ez teszi lehetővé az állatjóléti intézkedések bevezetését, a növényvédelmi szerek mennyiségének csökkentését, hogy fenntarthatóbb, egészségesebb, zöldebb környezetet tudjunk magunk köré teremteni -
- fogalmazott Nagy István, majd beszélt a program eredményeivel kapcsolatos elvárásairól is:
A támogatások felhasználásával megduplázódhat az agrárexport értéke, a gazdák egy hektárról származó jövedelme pedig végre utolérheti az uniós átlagot. Versenyképes és fenntartható mezőgazdaságot szeretnénk, amelyben biztosítéka a sikeres generációváltásnak és az élelmiszer önrendelkezésünk megmaradásának.
A tudatosság a legfontosabb
Nagy István elmondta: az elmúlt időszak nehézségeiből megtanultuk, hogy semmit sem csinálhatunk megszokásból. Amennyiben tudatos válaszokat adunk a kihívásokra, a folyamatok nyertesei lehetünk. Mint fogalmazott:
Rutinból, hagyományból már nem lehet megélni, ugyanakkor ezernyi lehetőség van előttünk, amellyel élni kell. A legfontosabb a szemlélet: nyitottnak kell lennünk arra, hogy kihasználjuk a lehetőségeket, legyen szó támogatásokról vagy műszaki megoldásokról. Ezek egybefésülésével születik meg a 21. századi magyar mezőgazdaság.
_fill_540x300_0.jpg)
