A talajban lévő mikroorganizmusokkal való kapcsolat támogatja az egészséges bél-agy tengelyt. A jó minőségű talajban termesztett zöldségek és gyümölcsök segítenek agyunkat és gondolkodásunkat fiatalon tartani; a természet szoros közelsége a mentális egészségünkre is jótékony hatással van.
Hogyan leszünk boldogabbak a talajtól?
A válasz egyszerű: a benne található nagyon sokféle mikrobától. Amikor kertészkedünk, vagy egyéb módon kapcsolódunk a talajjal, a benne lévő baktériumok bejutnak a szervezetünkbe. A közvetlen bőrkontaktus befolyásolja mikrobiomunkat, a bennünk élő jó baktériumok rendszerét. A jó mikrobiom pedig nemcsak a testi, de a mentális egészségnek is záloga – írja a noklapja.hu.
Egészséges élelmiszerek az egészséges talajból nőnek; az agyonműtrágyázott és -vegyszerezett növények szegényebbek vitaminokban és ásványi anyagokban, mint azok, amelyek valóban gazdag talajban nőttek.
_fill_540x300_0.jpg)
A bélrendszerünk és az agyunk között közvetlen kapcsolat van. A bélben élő mikrobák felelősek az olyan hormonok termeléséért, mint a boldogságért felelős szerotonin. A talajból érkező mikrobák hozzájárulnak ehhez a jótékony hatású folyamathoz.
A talajban lévő mikrobák egy része serkenti a növényekben a polifenolok termelését; ugyanezen mikrobák az emberi bélben a tápanyagok könnyebb felszívódásáért dolgoznak. A tudósok azt állítják tehát, hogy az emberi jólét és a talaj egészsége összefonódik. Boldogságunk összefügg a természeti környezetünkkel.
Mentális egészségünk javítása érdekében is érdemes felfedezni, hogyan hat ránk a természet közelsége, a zöld szín, a friss levegő.
A talaj és az élelmiszereink tápanyagtartalma
Ahhoz, hogy egy ember fizológiailag és mentálisan is egészséges legyen, makrotápanyagokra, szénhidrátokra, fehérjékre és zsírokra van szüksége – ezek biztosítják az emberi szervezet fő energiaforrását. Azonban 1950 óta jelentősen csökkent az élelmiszereink tápanyagtartalma: egy tanulmány szerint egyes növényekben a fontos tápanyagok mennyisége 1999-ben 38 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1950-ben. Ez a rossz, kizsigerelő típusú gazdálkodási gyakorlatnak és a szintetikus műtrágyák túlzott használatának tulajdonítható.
Egyes növényekben a fontos tápanyagok mennyisége 1999-ben 38 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1950-ben, ami a rossz gazdálkodási gyakorlatnak tulajdonítható – fotó: Shutterstock
A tápanyaghiány következményei
Az élelmiszereinkben lévő tápanyaghiány hatással van a mentális egészségünkre is: a tápanyaghiány depresszió kialakulásához vezethet. Az ételeinkben található vitaminok kulcsfontosságúak a hangulatszabályozást befolyásoló neurotranszmitterek, például a szerotonin termeléséhez. A pszichiátriai zavarok kialakulásában szerepet játszó antioxidáns védelmi rendszer megfelelő működése a tápanyagok minőségétől és mennyiségétől is függ.
Mit tehetünk?
A talaj biodiverzitása hatással van a bélmikrobiom biodiverzitására. Tehát ha a kertünkben saját zöldségeket, gyümölcsöket nevelünk – műtrágyák használata nélkül –, azzal nagyon sokat tudunk tenni az egészségünkért. Ha erre nincs lehetőségünk, vásároljunk családi gazdaságokból, vagy piacokon olyan eladóktól, akik komposzttal és állati trágyával gazdagítják a termőföldjüket.
És töltsünk minél több időt a természetben! Sétáljunk, kiránduljunk, fussunk, biciklizzünk – erdőfürdőzzünk! Ez bizonyítottan javítja a mentális egészségünket, csökkenti a kortizolszintet, javítja a szemünk egészségét, figyelemkoncentrációnkat, tehát minden szempontból sokkal jobban fogjuk érezni magunkat.
