Több szarvasmarhatartó az elmúlt napokban kérdéseket kapott a járási hivataltól az állattartó telepükkel kapcsolatos járványvédelmi készültségükre, képességükre vonatkozóan. A félreértések elkerülése érdekében, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége szeretné tisztázni, hogy az állattartók nem a Nébih-től kapnak kérdéseket a járványvédelmi tervükre vonatkozóan, hanem a helyileg illetékes járási hivataloktól – olvasható a Szövetség honlapján.

Mint írják, a szarvasmarhatartó telepek járványvédelmi felkészültségének és képességének ellenőrzését az Állategészségügyi Operatív Törzs rendelte el és az Országos Főállatorvos hajt végre, illetve vezényel le.

A felmérésnek az a célja, hogy

  • tisztázza van-e vészhelyzeti terve a szarvasmarhatartó telepeknek, arra az estre pl., ha RSZKF megbetegedés előfordulna az állományban (sajnos a tapasztalat eddig az, hogy kevés telep rendelkezik ilyen dokumentummal);
  • tudják-e az állattartók, hogy mit kell csinálni veszélyhelyzet esetén (ha nincs terv, akkor nehéz hatékonyan reagálni a helyzetre);
  • milyen fertőtlenítő eszközök, gépek állnak rendelkezésre a védekezéshez;
  • mik lehetnek a leölési módszerek;
  • ezt hogyan lehet a telepen megszervezni, hány ember van ehhez, illetve hány emberre lenne szükség még ilyen helyzetben és a folyamat mennyi ideig tarthat.

szarvasmarha

Tisztázni akarják, hogy van-e vészhelyzeti terve a szarvasmarhatartó telepeknek – Fotó: Pixabay

A MÁSZ dolgozik egy olyan minta kérdőíven, amellyel viszonylag gyorsan, egyszerűen lehet adott szarvasmarha-, vagy juhtelep járványvédelmi készültségét / kapacitását felmérni.

Ez persze nem helyettesíti a járványvédelmi tervet, sőt, ilyen dokumentum elkészítéséről minden állattartónak gondoskodnia kell elvileg 1997 óta, lásd az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1197 évi 41/1997. (V. 28.) FM rendeletet, amelyet az elmúlt közel harminc évben többször módosítottak – írja az allattenyesztok.hu.


Figyelem! A tetemeket elföldelésének, vagyis az ártalmatlanítás helyszínének kijelölése nem az állattartó, hanem a hatóság, illetve a helyi védelmi bizottság jogköre és felelőssége.

Ezt a feladatot nem szabad összekeverni a megbetegedett állatok elszállításának megszervezésére vonatkozó feladattal, ami az állattartó dolga – hívja fel a figyelmet a MÁSZ a cikkben.

Indexkép: pixabay.com