Az állattenyésztő ágazatok közül az elmúlt 25 évben a legnagyobb bővülést a húsmarha-szektor produkálta. Az elmúlt időszakban a tenyészállatok iránt is kiemelkedő a kereslet – mondta Farkas Sándor miniszterhelyettes, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének tagegyesületei és a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézete „Húsmarhatenyésztési Tanácskozás" című szakmai rendezvényén, csütörtökön, Gödöllőn.

Előadásában ismertette, számos, közvetlen és nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatás áll rendelkezésre az ágazat számára.

Az úgynevezett tenyészbika-beállítás vissza nem térítendő ún. „de minimis" támogatás célja, hogy javuljon a magyar húsmarha állomány minősége és a termelési mutatók. Ezt a jogcímet 2025-ben is igényelhetik az állattartók, az erre elkülönített keretösszeg 700 millió forint.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese

Farkas Sándor miniszterhelyettes – fotó: Pelsőczy Csaba

Másik új támogatási jogcím a húsmarha-állatjóléti támogatás – hangsúlyozta Farkas Sándor miniszterhelyettes. A jogcím 5 éves kerete 10 milliárd forint. A 2024 nyarán beadott kérelmek feldolgozása, bírálata folyamatban van.

A tenyésztőszervezetek szakértelmének és a gazdák magas szintű munkájának köszönhetően a szektor egyre jobb minőséget állít elő. 2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a hazai tenyésztőszervezetek, a magyar állattenyésztők versenyképességét és esélyeit javító tenyésztésszervezési feladatok támogatására.

A kormány stratégiai kérdésnek tekinti az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását. 2024-ben összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívás jelent meg az állattartó – köztük szarvasmarhatartó – gazdaságok telephely fejlesztéseinek támogatására a 2027-ig tartó KAP Stratégiai Terv keretei között.

A két felhívásra összesen 1857 támogatási kérelem érkezett be, 860 milliárd forint támogatást igényelve, ezek közül 1070 kérelem érintett szarvasmarha tartást, összesen 356 milliárd forint összegben. A támogatási kérelmek feldolgozása folyamatban van – tette hozzá Farkas Sándor miniszterhelyettes.


Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Programban több mint 1500 szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozás csaknem 165 milliárd forintból fejleszthette gazdaságát.

A szektorra vonatkozó adatokat ismertetve Farkas Sándor miniszterhelyettes elmondta, 2010 és 2020 között a tehénállomány növekedése kiemelkedő volt. 2024-ben újabb lendületet kapott az ágazat, a felvásárlási árak 15-20 százalékkal emelkedtek minden értékesítési kategóriában. A húsmarha ágazat jelentős árualapot termel, hozzájárul a magyar mezőgazdasági exporthoz is.

Jelentős potenciál van a hazai gyepekben, amelyeket meg kell őrizni és ki kell használni. Ehhez szakszerű gyepgazdálkodásra és a gyepfelmérések eredményeire támaszkodó szabályozásra van szükség. Az őshonos haszonállatokkal történő legeltetés támogatása kiemelt szerepet kap a húsmarhaágazatban – zárta előadását Farkas Sándor miniszterhelyettes.

Indexkép: pixabay.com