A minap számoltunk be róla: az Európai Bizottság engedélyezte két, géntechnológiával nemesített kukoricahibrid élelmiszerként és takarmányként való felhasználását. A bizottság ezzel lehetővé tette, hogy ezeket a géntechnológiával nemesített kukoricákat importálják az unióba, ám termesztésük továbbra is tilos az EU-ban.

Dudits Dénes akadémikus, Széchenyi-díjas növénygenetikus szerint e ténynek nem sok hírértéke van, hacsak annyi nem, hogy az Európai Uniónak sikerült egy intézkedést hoznia, amivel újra a gazdák versenyképességét csökkenti. Ezzel ugyanis csak piacot biztosít olyan országoknak (vélhetően Amerikának és Kanadának – a szerző), amelyek termeszhetik ezeket az új hibrideket. E helyett üdvösebb lett volna a géntechnológiával nemesített kukorica hibridek vetését engedélyezni az EU-ban – ez azonban nem történt meg. A professzor nem érti a géntechnológiával kapcsolatos félelmek hazai mesterséges gerjesztését sem, hiszen – mint mondta – az importált szójánk szintén génbeépítésből származik, ott van az állatok takarmányában, így ha áttételesen is, de bekerül az élelmiszerláncba. Úgy véli: csupán idő kérdése és a környezeti változások is rákényszerítik a politikát a váltásra.

Dudits Dénes

Prof. Dr. Dudits Dénes akadémikus – forrás: Wikipedia

– Az Európai Bizottság döntése nem szolgálja sem a magyar, sem az európai gazdák javát – szögezte le elöljáróban Dudits Dénes, akinek most jelent meg a géntechnológiáról szóló könyve az Inform Kiadónál. – A két érintett GM-kukoricahibrid (a professzor szerint a GMO helyett helyesebb a GM-rövidítést használni – a szerző) esetében egyébként a nemesítő cégek szakemberei egy növényi hormon, a giberellinsav termelődését szabályozó gént módosították. A növekedési hormon-csökkentése (ezt egy gén csendesítésével érik el) következtében ezek a növények alacsonyabbak és rövidebb a tenyészidejük. Ez a tulajdonság szó szerint létfontosságú már most, de lesz a jövőben is az egyre szélsőségesebb, csapadékhiányos nyarak miatt.

A napokban is láthatjuk, hogy a kukoricanövények szenvednek a hőségben. Ezek a korai hibridek a szárazságot is jobban elviselik. Ha a gazdák érdekeit nézzük, akkor nekik sokkal fontosabb lenne, hogy termeszthessék ezeket a csúcstechnológiát képviselő hibrideket, mint az, hogy beengedték a mostani versenyképtelen helyzetben az EU-ba az említett termékeket.

GMO kukorica termesztése

Napjainkban igazán jól látható, mennyire fontos lenne a kukorica szárazságtűrésének javítása. A géntechnológiának van erre is válasza – forrás: Pixabay

A professzor szerint ez is jó példa arra, hogy ugyan gyakran hivatkozunk a versenyképességre és az innovációra, de valójában amikor ott a lehetőség a kezünkben, nem élünk vele. Ezért nem érti a magyar álláspontot sem: igaz, hogy vannak jó traktoraink és kombájnjaink, de ez csak az agrárium egy, igaz, nem elhanyagolható része. A legfontosabb mégis csak a vetőmag és a jó fajtaválasztás, minden más technológiai elem ezekre építhető. Mi azonban eltoljuk magunktól azt a csúcstechnológiát és innovációt, ami növelné a versenyképességünket, esetleg a hozamainkat és ellenállóbbá tenné a növényeinket, például a hőstresszel és a vízhiánnyal szemben.


– Sajnos, a kérdéskörrel kapcsolatos vita számos európai államban, így hazánkban is politikai síkra terelődött és meglehetősen nélkülözi a szakmai-tudományos alapokat – fogalmazott a biotechnológus. – Pedig a géntechnológia (a génbeépítés és a génszerkesztés) nagyon sok problémánkra jelentene megoldást. Így lehetett például a gombabetegségeknek ellenállóbb szőlőfajtát nemesíteni. Vagy nemesítettek még kedvezőbb olajsavtartalmú szóját. Szóval lehetne rengeteg jó cél, amire ez a fajta innováció használható lenne. Hogy rossz dolgokat is ki lehetne hozni belőle? Ezen még nem gondolkoztam, én a tudomány felől közelítek a témához, ilyesmi fel sem vetődött bennem...

A kutató szerint az elutasítást az európai "sötétzöld" mozgalmak fűtik.

GMO

A világban 2,1 milliárd hektáron termelnek GMO-növényeket problémák nélkül – forrás: Pixabay

– Azt állítják, hogy a GMO-termékek káros hatással lehetnek az egészségünkre – jelezte Dudits Dénes. – Nos, ez nem igaz, sőt! Az elmúlt két évtizedben 2,1 milliárd hektáron termesztettek GM-növényeket reklamáció nélkül, ami azt gondolom, az a méret, aminek már súlya van. De mondok egy pozitív példát is. A fuzáriumgombák, illetve -toxinok komolyan károsíthatják az emberi egészséget. Ezek a toxinok jelen lehetnek a kukoricában, de a kenyérben is. Sikerült előállítani génszerkesztéssel olyan kukoricát és búzát is, amelyek fuzáriumrezisztenciával rendelkeznek, következésképp a toxinmennyiség is jelentősen csökkent ezekben a termékekben. Vagy említhetem a burgonyát, melyben sütés hatására úgynevezett akrilamid képződik, ami rákkeltő hatású vegyület. Egy gén lecsendesítésével ennek a mennyisége szintén minimalizálható. Tehát konkrétan lehet egészségvédő funkciója is a géntechnológiával nemestett növények termékeinek.

Dudits Dénes azt is elmondta: egy ideig még lehet ellenállni a géntechnológia terjedésének és mumusnak, ördögtől valónak beállítani az eljárást, de sokáig már nem. A klímaváltozás és a hatására egyre erősödő megélhetési nehézségek és az élelmiszerbiztonság kérdése mindenképpen rákényszeríti a döntéshozókat arra, hogy revidiálják nézeteiket.

– Már most is láthatjuk, milyen nagy szükségünk lenne szárazságtűrő növényekre. Fontosnak tartom hangsúlyozni azonban, hogy a géntechnológiai eljárásokat a hagyományos nemesítési módszerekkel együtt kell alkalmazni – szögezte le. – A génszerkesztésen alapuló genomika korszakával új időszámitás kezdődött. Tanúi lehetünk annak, hogy a növények nemesítése sokkal hatékonyabbá válik. Új innovációs verseny indult el a mezőgazdaságban, ami kihívást jelent az uniós országok számára. Ehhez kéne igazodnia a szabályozásnak.

Génszerkesztés vagy génmódosítás?

A génszerkesztés vagy genomszerkesztés olyan módszer, amellyel precíz, célzott változtatásokat lehet végrehajtani egy élő szervezet DNS-én. Lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy megváltoztassák az élő szervezetek, adott esetben a növények jellemzőit, leginkább DNS-hasító enzimek segítségével.

A génmódosítás pedig egy növény, állat, mikroorganizmus vagy egyéb más szervezet genetikai állományának megváltoztatása, tehát ez egy magasabb, komplexebb szint. Célja valamilyen előnyös tulajdonság erősítése vagy kialakítása.