A február mozgalmas hónap, amiben már a napsütéses órák számának emelkedése miatt ott a tavasz ígérete, amivel rendre szembeszáll a fagy ereje. Talán a legkérdőjelesebb és legingadozóbb hónap a veteményezés, ültetés szempontjából, de egy alaposan átgondolt tervezéssel, jó időzítéssel és hatékony megvalósítással már biztonsággal ültethetünk, vethetünk. A kérdés, hogy mit?

Szabadgyökeres növények ültetése

A szabadgyökeres növényeket rendszerint rügyfakadás előtt ültetjük, ami rendszerint márciusra esik. Az elmúlt években ez az időszak azonban egyre előrébb tolódik, és előfordul, hogy februárban is megfelelő az idő a szabadgyökeresek ültetéséhez. Az ország nagy részén február végétől már kezdődhetnek az ültetési munkálatok, de azért nem árt ellenőriznünk, hogy milyen idő várható, illetve, hogy a közelmúltban tapasztalt fagy mennyire járta át az ültetés helyének földrétegeit – írja az egy.hu.

Általános szabály, hogy ha a levegő hőmérséklete 3–5 fok felett van, és a talaj nincs átfagyva, akkor már ültethetők a szabadgyökerű növények.

A konténeres növényekkel könnyebb dolgunk van: ezek szinte egész évben biztonsággal ültethetők – természetesen a fentebb említett alapszabályt betartva. Ültetéskor szánjuk időt arra, hogy egy kicsit nagyobb ültetőgödröt ássunk, így a kezdeti, gyökérnevelési időszakban könnyebb dolga lesz a növényünknek, energiát spórol meg további életfolyamatainak a támogatására.

paradicsom

Sokan már februárban belevágnak beltéren a paprika-, paradicsom-, padlizsánpalánták nevelésébe – fotó: pixabay.com

Az ültetett növényeinket érdemes mikorrhiza gomba készítményekkel is támogatnunk, – mivel a februári és tavaszi ültetések a klímaváltozás hatására egyre rizikósabbak – ahogy az alapos beöntözésről és a kellő védelmet nyújtó mulcsréteg alkalmazásáról sem érdemes megfeledkeznünk. Lényegesek a gondos előkészületek, mert a megfelelően elindított növény sokkal nagyobb eséllyel ver gyökeret új otthonában.

Ha a február fagymentes napokat ígér, akkor bátran kezdjünk el a cserjeállományunk bővítésében is gondolkozni. Ültethetünk különféle virágzó évelőket, tűlevelűeket vagy örökzöld klasszikusokat, és kijelölhetjük a helyét a bogyós termőknek és a fűszernövényeknek is.


Indulhat a palántanevelés!

Sokan már februárban belevágnak beltéren a paprika-, paradicsom-, padlizsánpalánták nevelésébe: megfelelő környezetben és gondoskodás mellett elkezdhető a nevelés.

Léteznek szép számmal olyan zöldségek, amelyek magjai már alacsonyabb hőmérsékleten is csíráznak, és az átmeneti talajmenti fagy sem okoz gondot nekik: ezeket egy enyhébb februárban már a szabadföldbe is vethetjük. Ilyen a spenót, a levélzöldségek nagy része, a petrezselyem és a sárgarépa, a zöldborsó, a hagyma és a metélő fokhagyma is. Fűszernövények közül a koriander szabadföldbe is vethető, de olyan évelőknek, mint az oregánó, a menta, a kakukkfű vagy a zsálya csak beltérben van esélyük útnak indulni: a magvetésük februárban már kezdhető.

Februári vetés esetén a saláta- és mángoldpalánták már márciusban kikerülhetnek végleges helyükre, a többi palánta viszont még áprilisig vár a tavaszi fagyok elmúltára.

Érdemes elgondolkodni azon is, hogy melyik növényt éri meg magról szaporítanunk, és melyek azok, amelyeket kicsit később már erős palántaként megvásárolhatunk: sok esetben jobban járunk azzal, ha vásárokban, piacokon szerezzük be a már fejlődésnek indult, életerős palántákat.

Sokan vágnak bele a virágok beltéri nevelésébe is: körömvirág, százszorszép, sarkantyúka vagy rézvirág magokat vetnek.

Ebben az esetben sem érdemes sietni: lehet, elég megvárni az igazi tavaszt, és akkor rögtön a szabadföldbe vetni.

A február elsősorban a tervezések és alakítgatások hónapja: a magvetéssel még várhatunk egy kicsit.

Indexkép: pixabay.com