Mit jelent a fehér karácsony?

A fehér karácsony kifejezés arra az időjárási jelenségre utal, amikor hótakaró borítja a tájat karácsonykor, december 25-én és 26-án. Elsősorban az északi félgömb országaiban jellemző. Ez a jelenség elsősorban az Antarktiszon, illetve az új-zélandi Déli-Alpok és az Andok magasabb csúcsain fordulhat elő. Általában a fehér karácsony kifejezés azt jelenti, hogy karácsony napján bizonyos mennyiségű hó borítja a talajt, azonban néhány országban ennél jóval szigorúbb szabályoknak kell megfelelnie az igazi fehér karácsonynak.

Az Amerikai Egyesült Államokban ez a kifejezés azt jelenti, hogy karácsony reggelén 7 órakor legalább 2,5 centiméteres hó borítja a talajt.

Kanadában a hivatalos álláspont szerint legalább 2 cm hónak kell lennie karácsony napján ahhoz, hogy azt fehér karácsonynak lehessen nevezni. Kanada legtöbb részén jó esély van a fehér karácsonyra.

Az Egyesült Királyságban a fehér karácsony mindössze annyit jelent, hogy hó borítja karácsonykor a tájat, azonban erre viszonylag ritkán kerül sor, mivel a lehulló hó a legtöbb esetben elolvad, mielőtt földet érne, vagy a talajon olvad el azonnal. Az Egyesült Királyságban havas karácsonyra esélyük inkább az Észak- és Északkelet-Skóciában, illetve a Skót-felföldön élőknek van.

Belgiumban hivatalosan akkor fehér a karácsony, ha karácsony napján legalább 1 centiméter hó borítja a talajt, Dániában pedig az nevezhető fehér karácsonynak, ha az ország területének legalább 90 százalékát minimum fél centi hó borítja a karácsonyi időszak legalább egyik napján, azonban ez igen ritkán fordul elő.

havazás

A fehér karácsony kifejezés arra az időjárási jelenségre utal, amikor hótakaró borítja a tájat karácsonykor – fotó: Pixabay

Finnország nagy részén fehér lesz a karácsony. Lappföldön gyakorlatilag minden karácsony fehér.

Fehér karácsonyról Svédországban a Svéd Meteorológiai Intézet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha karácsony reggelén legalább 1 centiméteres hó borítja a talajt, amire igen jó esély van.

A fentiekben említett országokon kívül Európában még Norvégiában, Észtországban, Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban van nagy esély fehér karácsonyra.


Magyarországi fehér karácsonyok

Hazánkban a hóesés kialakulását elősegíti, ha anticiklon alakul ki Nyugat-, illetve Északnyugat-Európa felett. Ennek hatására az enyhébb óceáni légtömegek nem érik el a Kárpát-medencét, ugyanakkor az óramutató járásának megfelelő irányban forgó anticiklon hideg, sarkvidéki eredetű levegőt szállít hazánk térségébe. Ha ez a hideg légtömeg találkozik a Földközi-tenger felől érkező nedves levegővel, akkor megfelelő hőmérsékleti körülmények között havazás alakul ki Magyarország területén, így lehet fehér a karácsonyunk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 1994 és 2014 között az esetek negyedében fordult elő, hogy a Pestszentlőrincen lévő meteorológiai mérőállomáson összefüggő volt a hóréteg. Az ország hegyvidéki vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Budapesten átlagosan minden harmadik karácsonykor borítja hótakaró a várost legalább az ünnep egyik napján, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyike havas, átlagosan ötévente van.

Az elmúlt 100 évben mindössze 15 alkalommal fordult elő olyan karácsony, amikor az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres volt a hóréteg vastagsága. 10 centiméternél is több hó 1917-ben, 1927-ben, 1933-ban, 1963-ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban esett, míg 1935-ben 30 centiméteres hótakaró lepte el hazánk több pontját szentestén. 2002-ben fordult elő utoljára, hogy december 24-én este országrésznyi területeket borított hótakaró.

Népi hiedelmek a fehér karácsonnyal kapcsolatban

Szeptember 29. – „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér. Ha Szent Mihály napján itt van még a fecske, karácsonyig legelhet a kecske."

Október 21. – „Ha Orsolya napján szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad." A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogy ha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. Orsolya időjárása a téli időjárás jelzője. Amilyen idő van ilyenkor, olyan lesz a tél.

November 11. – „Márton napján ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."

November 19. – Erzsébet-nap: „Ha ezen a napon havazik, a karácsony is igen szép, hóval borított lesz."

November 25. – „Ha Katalin kopog, karácsony tocsog."

tél

Az elmúlt 100 évben mindössze 15 alkalommal fordult elő olyan karácsony, amikor az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres volt a hóréteg vastagsága – fotó: Pixabay

Hogyan változott az időjárás az elmúlt évtizedekben?

A téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik, azonban szinte minden évtizedben volt igen enyhe és nagyon hideg tél is. A leghidegebb téli időszakot 1901 óta 1939-1940-ben, a legenyhébbet pedig 2006-2007-ben tapasztalták.

Karácsony idején a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat hazánkban. Az országos középérték az elmúlt 120 évben -10 és +8 °Celsius-fok között alakult. Havazás legtöbbször az ünnepek alatt az 1960-as években volt (10–15 nap), ahogy a legtöbb hótakarós nap is ebben az évtizedben fordult elő. A havazások gyakoriságában is megfigyelhető egy kisebb maximum az 1990-es években. A legkevesebb karácsonyi havazást a 2010-es években mérték, de nem volt gyakori a hóesés az 1970-es és az 1950-es években sem.

Összességében hazánkban a fehér karácsony nem tekinthető gyakorinak. Még a havasabb 1960-as években is az ünnep napjain összefüggő hóréteg általában kevesebb mint 50 százalékban fordult elő. Fehér karácsony sík vidéken 4–6 évente fordul elő. A legkevesebb havas ünnep a 2010-es és az 1970-es években volt.

A klímaváltozás miatt az itthoni telek egyre inkább a tőlünk délre fekvő mediterrán területekéihez hasonlítanak, és a fehér karácsonyok aránya még tovább csökkenhet a jövőben.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: Shutterstock