Mint arról beszámoltunk: januártól a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százalékát, az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százalékát kell megfizetniük a foglalkoztatóknak munkavállalónként.

A mezőgazdasági szereplők heves kritikákat fogalmaztak meg az alkalmi és idénymunka szigorítása miatt. A kormány már vizsgálja a lehetséges módosításokat.

A változtatások célja az volt, hogy csökkentsék a visszaéléseket és növeljék az adóbevételeket. A szektor szereplői azonban attól tartanak, hogy a módosítások az agrármunkaerő jelentős részének kieséséhez vezethetnek, ami veszélyezteti a szezonális feladatok, például a betakarítások elvégzését.

Mi változott az idénymunkások számára?

A legfontosabb változás, hogy eddig a foglalkoztatási szabályok a munkáltatókra vonatkoztak, de mostantól a munkavállalókra is felső korlátot állapítanak meg.

Ez azt jelenti, hogy egy munkavállaló:

  • alkalmi munkában évente maximum 90 napot dolgozhat
  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában legfeljebb 120 napot tölthet el

Korábban egy munkáltató alkalmazhatta legfeljebb 120 napig az idénymunkást, ám ha valaki több munkáltatónál dolgozott, akár az egész évét is ilyen típusú foglalkoztatásban tölthette. A kormány szerint ezt a kiskaput sokan kihasználták, ezért vezették be az új korlátozásokat.

Az agrárium aggályai

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint az intézkedések a legnagyobb csapást a mezőgazdaságra mérik, hiszen a szezonális munkák sajátossága, hogy nagy létszámú munkaerőre van szükség rövid idő alatt. A gazdák attól tartanak, hogy nem lesz elég ember a szüretre, mert a munkavállalók nem tudják elosztani a 120 napos keretüket a teljes szezonra.

Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint az élelmiszer-ellátás is veszélybe kerülhet, ha a változtatások miatt nem lesz, aki betakarítsa a termést. A problémát súlyosbítja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része nem alkalmas állandó munkavégzésre, így számukra ez az egyetlen lehetőség a megélhetésre.

Növekvő közterhek

A változások másik része az adók és járulékok növekedése, amely tovább drágítja az idénymunka foglalkoztatását. A munkáltatók által fizetendő napi közteher így alakul:

  • mezőgazdasági idénymunka esetén 2200 forintról 4400 forintra nő
  • alkalmi munkánál 4400 forintról 8700 forintra emelkedik

A gazdák szerint ezek a költségnövekedések tovább csökkenthetik a szektor versenyképességét.



Visszaélések vs. munkaerőhiány

A kormány indoklása szerint az új szabályokat a rendszerrel való visszaélések miatt vezették be. Egyes munkáltatók ugyanis tartós állások helyett inkább folyamatosan alkalmi munkásként foglalkoztatták ugyanazokat az embereket, így elkerülték az állandó foglalkoztatás után fizetendő járulékokat.

Az NGM szerint az alkalmi foglalkoztatottak száma meghaladta a 320 ezret, és 280 ezren olyan szektorokban dolgoztak, ahol valójában stabil állásokat is létre lehetett volna hozni. Ezért a cél az, hogy az alkalmi munkások egy része visszatérjen a teljes munkaidős foglalkoztatásba.

A mezőgazdaság azonban más logikával működik, és az ottani idénymunkások nem válthatók ki állandó alkalmazottakkal. Ezért az agrárszektor szerint a szigorítás nem a valódi visszaélőket sújtja, hanem azokat a gazdálkodókat, akik jogosan alkalmaznak szezonális munkásokat.

Jöhet a finomhangolás

A szabályozás már életbe lépett, de a kormány elismeri, hogy lehetnek problémák. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár jelezte, hogy továbbra is egyeztetnek a szakmai szervezetekkel, és ha szükséges, módosítanak a rendszeren.

A lehetséges enyhítések között szerepelhet:

  • az idénymunkások 120 napos korlátjának megemelése
  • a mezőgazdasági idénymunka adóterheinek csökkentése
  • az új rendszer fokozatos bevezetése, hogy a szektor alkalmazkodni tudjon.

Forrás: Telex

Indexkép: Pixabay