Az Európában évszázadok óta termesztett, pohánkának is nevezett hajdina botanikailag ugyan a keserűfűfélékhez tartozik, de gyakorlati szempontból – lisztkészítésre használt szemtermésére való tekintettel – a gabonafélékhez sorolják.
Vegetációs időtartama 100-120 nap, fagyérzékenysége miatt azonban legkorábban májusban célszerű elvetni – fotó: pixabay.com
Ez a főnövényként és másodvetésként, valamint biogáz alapanyagként, sőt méhlegelőként egyaránt alkalmas kultúra a múlt század elején még Magyarországon is jelentős területen termett, viszonylag alacsony termésátlaga miatt azonban mára teljesen perifériára szorult.
Orosz, lengyel és ukrán területeken viszonyt továbbra is fontos kultúrának tekinthető, főleg magas tápértéke, valamint fehérje- és ásványi-anyag tartalma (vas, magnézium és cink), illetve egészségmegőrző és vércukor-szint szabályozó hatása miatt.
A hajdina nagy előnye, hogy gyenge talajokon is elfogadható termést hoz, és műtrágyázást jóformán nem igényel, növényvédő szert is csak keveset.
Vegetációs időtartama 100-120 nap, fagyérzékenysége miatt azonban legkorábban májusban célszerű elvetni. Egyetlen hátránya, hogy betakarítási idejét nehéz meghatározni, mivel virágzása nem egyenletes, ugyanakkor hathatós segítséget nyújt a fonálférgek leküzdésében, mivel azok kilelő lárváit nem engedi táplálékhoz jutni.
Azt viszonylag kevesen tudják, hogy a hajdina – az olajretekhez hasonlóan – indirekt módon a fonálférgek ellen is hasznos segítséget nyújthat, mivel azokra keltető hatást fejt ki, de a kikelő férgek a gyökér körzetében élelmiszerforrást nem találnak, és elpusztulnak.
Forrás: topagrar.pl
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ukrajnában is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis")
