A júniust az ősi magyarok a Napisten havának nevezték. Nem is csoda, hiszen ez az első igazán napsütéses, nyári hónapunk. A június hónap a nevét Júnóról, a római istennőről,  Jupiter feleségéről kapta, a népi kalendárium pedig Szent Iván havának nevezi.

Természetesen ebben a hónapban is sok jeles ünnep van, amelyekhez nagyon hasznos népi megfigyelések tartoznak. Ezeket még manapság is érdemes megismerni, így hát vegyük is sorra őket. Amelyiket pedig hasznosnak találjuk, azt fogadjuk meg, hiszen némelyik megfigyelés még ma is aktuális lehet. Sőt, adjuk tovább a gyermekeinknek. Ha nem is válik be mindegyik, de izgalmas lesz közösen megfigyelni, hogy melyik jóslat válik valóra.

Június 8. Medárd nap

Medárd napja fontos időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az esők, az bizony negyven napon át esni fog. Ha viszont nem esik, akkor negyven napnyi szárazság vár ránk.

A bukovinai magyarok szerint ezen a napon kezdődött az özönvíz, míg mások úgy tartják, Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, ezért nem is mentek fürödni. Viszont a lovaknak jót tett az aznapi víz, mert úgy vélték, ha megitatják a lovakat, azok nem lesznek rühesek.

Ha Medárd napján süt a nap, édes lesz a bor, de ha esik, akkor bizony savanyú bor várható. Máshol úgy vélik, ha esik, az rossz szőlőtermést ígér, de bőségesen lesz majd széna. A csallóközi falvakban Medárdkor vetették el a lent, hogy ne legyen gazos, míg máshol ezen a napon kaszálták a szénát.

Június 10. Margit nap

Régi hagyomány, hogy Margit napon letapossák a hagyma zöld szárát. Ennek oka, hogy ekkorra már kifejlődik a hagyma feje, de a szára még zöld marad, így ha tovább folytatódik annak vegetációja, a hagyma nem fog bezáródni, így nem lesz hosszan eltartható. Ezért, hogy a vegetáció megszakadjon, el kell taposni a hagyma zöld szárát. A hagymákat július végén, augusztus elején szokták felszedni.


Egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik ezt a napot, mivel ekkor vetik el a retket, hogy az sokáig zsenge maradjon. Sok helyen tartották ezt a napot a legalkalmasabbnak arra, hogy a tyúkok elüljenek. Zentán Margitot legyes Margitnak hívják, és nem nyitják ki az ablakot, mert akkor egész évben sok lesz a légy.

eső szántóföld Medárd

Ha Medárd napon esik, negyven napig abba sem hagyja. Fotó: Shutterstock

Június 13. Páduai Szent Antal napja

Ehhez a naphoz nagyon sok állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódik. A baranyai falvakban nem fogták be Antal napon a jószágot. Szent Antal napja Zentán férjjósló nap volt. A lányok egész nap csak kenyeret és vizet fogyaszthattak, és úgy vélték, ha éjfélkor átlépik az ágyat, gyertyát gyújtanak és tükröt tartanak maguk mellé, meglelik a jövendőbelijüket.

Rá is értek erre a szokásra, hiszen ez a nap az asszonyok számára dologtiltó napnak számított. Nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert attól féltek, akkor kelések nőnek a kezükön. Tápió mentén úgy vélték, ha esik az eső ezen a napon, „Szent Antal elviszi a szénát!"

Június 3. vasárnapja, június 16. Apák napja

Az apák napját Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik. Az apák napját a 20. század elején kezdték el ünnepelni, és ekkor emlékeznek meg az apaságról és a szülői szerep fontosságáról. Ekkor fel szokás köszönteni az apákat, nagypapákat. Az anyák napjához hasonlóan ajándékkal ünnepelnek, és együtt van a család.

Az ünnepet az amerikai Sonora Smart Dodd alapította, akinek apja egyedülálló szülőként nevelte fel kilenc gyermekét. 1910-ben végül a hatóságok is a kezdeményezése mögé álltak, és az első hivatalos apák napja június 5. lett volna, Sonora édesapjának születésnapja. Azonban a hatóságok lassan dolgoztak, így nem készültek el időben, ezért került az ünnep június harmadik vasárnapjára. Az ünnepet hivatalosan 1972-ben Richard Nixon ismerte el.

Június 20. A csillagászati nyár kezdete

Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja, mely a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a Földre. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságában, majd itt megfordul, és süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak.

A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. A nyári napforduló jelképe pedig egy kalászkoszorús, meztelen ifjú volt. Régen a nyári napforduló kiemelkedő ünnep volt. Hellászban ekkor kezdték az évet.

Június 23. Szent Iván éjszakája

Szent Iván éjszakája, vagy más néven a nyárközép éjszakája, a június 23-áról 24-ére virradó éjszaka. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván névnapjához kötődik.

Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el. Finnországban vízen úszó máglyákat készítenek ezen az éjszakán. Az egyház ezen a napon ünnepli Keresztelő Szent János születésének időpontját, amely napon a fény és a világosság győzedelmeskedik a sötétség és a halál felett.

A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek. Az ekkor szokásos tűzgyújtás a megtisztulást, és az újjászületést jelképezte. Hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbe táncoltak, és az égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket, hogy bőséges legyen a termés. Akadt olyan vidék is, ahol lángoló kereket gurítottak alá a dombokon, szintén a bőséges termés reményében.

A tűz tisztító és gonoszűző ereje miatt volt szokás a Szent Iván-napi tűzugrás is. Úgy vélték, ez megvédi a termést és a jószágot a ködtől, a jégesőtől és a dögvésztől. De egészség- és szerelemvarázsló céllal is átugrották a tüzet.

apák napja faültetés

Június harmadik vasárnapján ünnepeljük az apák napját. Fotó: Shutterstock

Gímesen virágos bodzafaágat sütöttek a tűzön, amit a beteg testrészre tettek, hogy meggyógyítsa azt. A bodzát utána az ágyba vitték, hogy elűzzék vele a bolhákat.

Június 29. Péter-Pál napja

Péter apostol Róma első püspöke volt, akinek Jézus a mennyország kulcsait adta. Pál apostol a korai kereszténység jelentős alakja volt, akinek fontos szerepe volt a katolikus vallás elterjesztésében. Névnapjuk azért van ezen a napon, mert a legenda szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki.

Úgy vélik, ezen a napon szakad meg a búza töve, így ekkor kell megkezdeni az aratást. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut, a lakók pedig cserében kaláccsal és borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok viszonozták a vendéglátást, halpaprikással és túrós csuszával. A Csallóközben azt gondolják, aki Péter-Pál napján először hallja meg a harangszót, az az év végéig egészen biztosan meg fog házasodni.

Dologtiltó nap is volt, így sokszor csak jelképesen, egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát. A kalászszemle Szent Iván napján történt meg, mivel a búza ekkor kezdi el hányni a kalászát, ekkor szakad meg a töve, és ilyenkor válik vágáséretté.

Az aratók fohásszal kezdték a napot. Régen, mivel minden munkát kézzel végeztek, nagy összefogás kellett az aratáshoz. A betakarítás idején használt eszközöket megáldották, és a munka megkezdése előtt a földeken a bőséges termésért imádkoztak. Az aratást sarlóval és a kaszával végezték. A sarlóval való aratás kifejezetten női, míg a kaszával történő kizárólag férfi munkának számított. A marokszedést a nők, míg a kévék bekötését és összehordását a férfiak végezték. A kévéket lovaskocsin hordták be az adott gazda házához, ahol a falu cséplőgépén kiverették a szemet. A munka végeztével kezdődött meg az aratóünnep.

Mindenkinek szép júniust, és bőséges termést kívánunk!