Az állatoknak is vannak érzelmeik, azaz tudnak örülni, bosszankodhatnak vagy duzzoghatnak valami miatt, bár érzelmeik valószínűleg jóval egyszerűbbek az emberek érzéseinél, ugyanis az emberek képesek összetett érzelmek megélésére is. Közös bennünk és az állatokban az is, hogy vannak bizonyos megküzdési stratégiáink, amelyekkel a különböző stresszhelyzetekre reagálunk.

Egy átlagos hétköznapunk során rengeteg helyről érhet minket feszültség, melyekre különböző módokon, a habitusunktól függően reagálunk, de általánosságban elmondható, hogy sok embernél vált ki a nyomás, a stressz és a szorongás például kóros stresszevést vagy alvási zavarokat, sokan pedig "továbbadják valaki másnak" a bennük felgyülemlett feszültséget.

Tudományos kutatások igazolják, hogy az állatoknál is létezik az úgynevezett generációs trauma, azaz a szülőket érő stresszhatások az utódok életére is rányomhatják a bélyegüket, vagyis szorongóvá tehetik őket.


Állatok stresszkezelési módszerei

Ahogyan a kisbabák az ujjuk szopizását önnyugtató cselekvésként alkalmazzák, ez a tevékenység a kiselefántoknál is megfigyelhető, akik ugyanezzel a céllal veszik szájukba az ormányukat. Így a szorongó kiselefántok képesek megteremteni magukban a belső nyugalmat, biztonságérzetet, azonban ez a szokás a felnőtt egyedeknél sem tűnik el nyomtalanul, ugyanis az ideges kifejlett elefántoknál is előfordul, hogy az ormányukat kezdik el szopogatni.

Az észak-amerikai Colorado állam dél-keleti részén élő gyíkok pedig úgy reagálnak a stresszhatásra, hogy mértéktelenül enni kezdenek. A szorongást náluk leginkább az váltja ki, hogy élőhelyük egy része egy katonai bázis gyakorlóterületére esik, ahol az alacsonyan szálló repülők állandó és túlságosan hangos zajszennyezésnek teszik ki ezeket a hüllőket.

macska

Az állatokat is éri stressz, és erre sokféleképpen reagálhatnak – fotó: Shutterstock

Az állatoknál stressz hatására alvászavar is jelentkezhet. Laboratóriumi kísérletekben részt vevő, társaiktól elszeparált gyümölcslegyeknél, egereknél és lepkéknél a kutatók megfigyelték, hogy kevesebbet pihentek, viszont többet ettek. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hatására a lepkék például később nem azokra a növényekre rakták le a petéiket, amelyekre szükséges lett volna.

A vadon élő állatoknál pedig jelentkezhet ahhoz hasonló állapot, amit az embereknél poszttraumás stressz-szindrómának neveznek. Egy 2019-es kutatás olyan kanadai cinegéket vizsgált, amelyek fokozottan ki voltak téve a környék ragadozói jelentette veszélynek, az eredmények szerint pedig ezeknek a madaraknak jelentősen és tartósan megnőtt a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos agyi aktivitásuk és érzékenységük.

Forrás: greendex.hu