Magyarország továbbra is „víznagyhatalom", de a csapadék eloszlása mára térben és időben is jelentősen megváltozott. Egyre gyakoribb a több hónapig tartó aszály, amelyet gyakran özönvízszerű esőzés és árvíz követ. Kulcsfontosságú tehát, hogy minél több vizet tartsunk meg akkor, amikor az megérkezik az őszi és a téli időszakban. Éppen ezért a hazai gazdálkodók is fontosnak tartják a vízmegtartást, és hajlandók is lennének tenni ennek érdekében − írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a falugazdász-hálózatának bevonásával készített felmérés eredményei alapján. A felmérésre alapozottan négy vármegyében összesen 5 mintaterület került kijelölésre, ahol a termelők a vízügyi igazgatóságok szakmai iránymutatása mellett valósíthatják meg a vizek visszatartását egyes gyengébb minőségű termőföldeken.

Hozzátették, hogy a klímaváltozás már nem a jövő kihívása, hanem a jelen problémája. Az elmúlt években egyre szélsőségesebbé váló időjárás komoly fejtörést és súlyos gazdasági kárt okoz a magyar gazdáknak. Idén – a 2022-es nyár után – újra jelentős aszállyal kellett szembenézniük a termelőknek, majd néhány hét leforgása alatt már a Duna áradásáról szóltak a híradások. Ezzel egy időben azonban a Tisza vízgyűjtőjét továbbra is komoly vízhiány jellemzi, amely mutatja hazánk éghajlati szélsőségeit.

Az Agrárminisztérium megbízásából az Agrárközgazdasági Intézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a MATE Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja és a NAK falugazdász-hálózata tavasszal országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A felmérés a természeti-környezeti és műszaki szempontok alapján kijelölt, 40 ezer hektár mélyfekvésű, potenciálisan vízvisszatartásra alkalmas területhez kapcsolódott. A kérdőív kitöltésére rendelkezésre álló idő – alig 1 hónap – alatt, a mintegy 11 ezer potenciálisan érintett termelőből több mint 10 ezer termelő adott választ. Ez is jól mutatja, hogy a klímaszélsőségek okozta problémákra mielőbb választ kell találni – áll a NAK közleményében.

A felmérés eredményei szerint a válaszadók 80 százaléka fontosnak tartja a termőterületi vízmegtartást. A válaszadók fele hajlandó az érintett terület hasznosításának megváltoztatására, ahol előnyt élvez a vizes élőhelyek és gyepterületek kialakítása, de az agrárerdészeti rendszerek és energiaültetvények is szerepet játszanak. A megvalósításhoz azonban a termelőknek szükségük van szakmai és anyagi támogatásra is. Emellett szükség lenne műszaki fejlesztésekre is. A termelők körében a vízelvezető árkok, csatornarendszerek és vízkormányzást szolgáló műtárgyak kialakítására, valamint ezek fejlesztésére mutatkozik a legnagyobb igény.


A termelői hajlandóság és a vízügyi szakmai javaslatok (műszaki és vízkészlet lehetőségek) alapján a NAK szakemberei 5 különböző típusú mintaterületet választottak ki: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés vármegyében egyet-egyet, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig két terület került be a kiválasztottak közé.

A mintaterületeken gazdálkodó termelők számára szakmai workshopokat szervez a NAK, valamint az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges műszaki projektdokumentációt készít a vízügyi ágazat. Ennek köszönhetően a vízvisszatartás szakmai támogatással valósulhat meg. Emellett az érintetteknek bemutatják a KAP Stratégiai Terv keretében hamarosan megnyíló vízügyi területet érintő felhívásokat is – emelték ki.

A projekt amellett, hogy felhívja a figyelmet a termőterületen történő vízmegtartás fontosságára, bemutatja a fenntartható, természetes vízmegtartó megoldásokat is. A cél, hogy a mintaterületeken megvalósított termelői vízvisszatartás gyakorlatát később más termelők is megismerjék, akik a vízmegőrzésben gondolkodnak – írja a NAK a közleményében.

Indexkép: Shutterstock